2009. november 28., szombat Országos közéleti lap V. évfolyam, 173. (845.) szám
CímlapHírekMagunkrólLinkekHirdetésArchívum • Élet-Jel 2009: 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 Főszerkesztő
Látszatjogvédelem

Gyakorlatilag bármely ukrajnai gyermekintézményben – internátusban, nyári táborban, szanatóriumban – előfordulhat, hogy fizikai erőszakot követnek el az ott lakó kiskorú ellen, azon belül szexuálisan is molesztálhatják őket. Ám a rend- és jogvédő szervek sajnos, a legritkább esetben szereznek ezekről tudomást – derült ki egy közelmúltbeli oknyomozó riportból. Hogy miért? Mert az érintettek szégyenérzetből, az erőszakot elhárítani hivatottak a pozitív statisztika érdekében hallgatnak.

Hogy a szovjet érában történtek-e a napjainkban elszaporodott esetekhez hasonlók, azt nehéz megítélni, hiszen akkoriban gondosan ügyeltek rá, hogy ilyen jellegű információ még véletlenül se jusson el az állampolgárokhoz. Az Artek típusú intézmények az oktatási minisztérium és a párt fennhatósága alatt álltak, ma viszont nincs felelőse az incidenseknek. Azt mondják, a gyerekek elleni bűncselekmények a belügyi szervek és az ügyészség hatáskörébe tartoznak. Azok viszont csak a jéghegy csúcsát látják. Legfeljebb néhány gyerekverő pedagógusról, esetleg a pihenő idejére az óvodások száját celluxszal beragasztó óvodai gondozóról tudnak beszámolni. Arról is csupán annak köszönhetően, hogy ma már gyakorlatilag majd minden második gyereknek videokamerás mobiltelefonja van. Hogy a zárt típusú internátusokban mi zajlik, abba jobb bele sem gondolni. Az egyik Kijev megyei bentlakásos intézménybe néhány éve bekerült egy kétéves kislány, aki gyanúsan sokat foglalkozott nemiségével. A megdöbbenés csak fokozódott, amikor a pszichológussal való beszélgetéseiből kiderült, hogy alkoholista apja egy üveg vodkáért rendszeresen "kikölcsönözte" a kicsit ivócimboráinak. Ám az apát mégsem vonták felelősségre.

Hogy az illetékesek ma is homokba dugják a fejüket, magam is tapasztaltam. Amikor nemrég a nemi eltévelyedésekről szóló írásomhoz kerestem szakembert, gyakorlatilag mindenütt falakba ütköztem. Valamennyi általam illetékesnek vélt szerv vagy a téma tudója elhárított azzal, hogy ez nagyon kényes téma és nem is az ő asztala.

A nyilvánvaló struccpolitikán kívül a Btk. ide vágó passzusai sem bírnak nagy visszatartó erővel. A kiskorúak sérelmére elkövetett szexuális erőszakért héttől tizenöt évig kiszabható börtönbüntetés túl liberális. A fajtalankodó vér szerinti vagy nevelőszülőkkel pedig, valamilyen számomra érthetetlen oknál fogva, még ennél is elnézőbb a törvény, mindössze ötévnyi szabadságvesztéssel fenyeget. Így nem meglepő, hogy az elmúlt két évben a duplájára nőtt az erőszak áldozatává vált gyerekek száma.

Húsz éve annak, hogy az ENSZ elfogadta a Gyermeki Jogok Konvencióját, melyhez időközben Ukrajna is csatlakozott. Úgy vélem, amíg a gyermekintézményekben dolgozókat nem vetik alá alkalmassági vizsgának, s nem sújtanak le keményen a legvédtelenebbek bántalmazóira, csemetéink jogai mindaddig papíron maradnak.

Magyar Tímea

Minden jog fenntartva © 2009 Kárpáti Igaz Szó