2009. november 28., szombat Országos közéleti lap V. évfolyam, 173. (845.) szám
CímlapHírekMagunkrólLinkekHirdetésArchívum • Élet-Jel 2009: 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 Főszerkesztő
Újabb tiltakozás ügyünkben
Már a magyar parlament előtt van a határozattervezet

Az ukrajnai magyar oktatási rendszert ért legutóbbi támadás, a tankönyvügyi korlátozás után határozott tiltakozó lépéseket tett Budapest. Egyrészt bekérették a külügyminisztériumba Ukrajna magyarországi nagykövetét, Dmitro Tkacsot, másrészt személyesen Bajnai Gordon kormányfő írt levelet ukrán kollégájához, Julija Timosenkóhoz, amelyben mély aggodalmát fejezte ki a kárpátaljai magyarság kisebbségi jogait csorbító ukrajnai tankönyvbotrány kapcsán.

Egyébként magyar részről nem ez volt az első reagálás a kárpátaljai magyar kisebbséget hátrányosan érintő kijevi intézkedésekre. A kormány már többször kifejezte aggályát az ukrán oktatási rendeletek miatt, tudtára adva Kijevnek: ezekkel a lépésekkel súlyosan sértik a kárpátaljai magyarság esélyegyenlőségi, alapvető emberi, kisebbség- jogait, hosszú távon pedig a magyar identitás megőrzését. Jelezték, ezek a történések árthatnak a kétoldalú kapcsolatok jövőjének.

A tankönyvügyre a magyar Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottsága rendkívüli üléssel reagált. Amint arról már beszámoltunk, a parlamenti pártok képviselői akkor egyetértésre jutottak, hogy előkészítenek egy politikai nyilatkozattervezetet, amit az Országgyűlésnek kell majd elfogadnia. Az említett dokumentumtervezet azóta elkészült, a héten beterjesztették a képviselőtestület elé. Várhatóan december elején születhet róla döntés.

Marnitz Márton, az Országgyűlés Sajtószolgálata munkatársának tájékoztatása szerint a megvitatásra benyújtott dokumentumban egyebek mellett az áll: "Az Országgyűlés úgy értékeli, hogy Ukrajnában, az etnikailag vegyes lakosságú területeken kisebbségellenes hangulatot keltő események, valamint az ukrán médiában – többek között a közszolgálati orgánumokban – egyre sűrűbben felbukkanó kisebbségellenes megnyilvánulások az országban élő, különböző nemzetiségű közösségek kapcsolatainak megromlását idézhetik elő."

Az elfogadásra váró nyilatkozatban problémának látják, hogy a kisebbségek anyanyelven történő oktatáshoz való jogát, többek között a magyar nyelvű kisebbségét is, az ukrán végrehajtó hatalom egyre nagyobb mértékben korlátozza. A tiltakozó dokumentum részletesen felsorolja az elmúlt időszakban hozott korlátozó intézkedéseket: az érettségi és a felvételi megnehezítését az anyanyelven végzett iskolások számára, a tankönyvkiadás bonyodalmait, a magyar nyelvű egyházi intézmények állami támogatásának megszüntetését.

Az indítványt benyújtó magyarországi honatyák – Firtl Mátyás (KDNP), Kovács Kálmán (SZDSZ), Kozma József (MSZP), Németh Zsolt (Fidesz) – úgy ítélik meg, hogy a felsorolt megszorítások annak ellenére történnek, hogy az ukrán Alkotmány, valamint a magyar–ukrán alapszerződés egyértelműen garantálja a nemzeti kisebbségek identitásának kölcsönös védelmét és az ehhez szükséges feltételek biztosítását. Ezért arra emlékeztetnek, hogy a kisebbségi jogok alkalmazása és a kisebbségek véleménynyilvánításának figyelembe vétele a demokratikus államberendezkedés elidegeníthetetlen része.

Marnitz Márton lapunknak adott tájékoztatása szerint a tervezetet aláírók reményüket fejezik ki, hogy a jövőben az ukrán kormány kisebbségpolitikája az elmúlt időszakban keletkezett problémák megszüntetésére fog irányulni.

Ugyanakkor arról nem kaptunk pontos információt, mikor tárgyalják a nyilatkozattervezet szövegét, de az biztos, elfogadásához kétharmados többség szükséges.

D. Gy.

Az Európa Tanács nyugtalankodik

Élesen bírálták az ukrajnai választási rendszert az Európa Tanács azon képviselői, akik Kijevben tájékozódtak a januári elnökválasztás körülményeiről, az előkészületekről.

Eörsi Mátyás, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése küldöttségének vezetője kijelentette: az elnökválasztást valószínűleg nem a szervezet normái szerint rendezik meg. A január 17-i voksolást megkülönböztetett figyelemmel követi Európa és az Egyesült Államok egyaránt. Eörsi szerint félő, hogy a legerősebb vetélytársak közötti ádáz versengés elsöpri a demokratikus normákat. "Aggódunk amiatt, hogy elhatalmasodik a politikai cinizmus. Úgy látjuk, Ukrajnában a politikai harcot inkább a személyiségek, az ambíciók és a pénzügyi érdekek, mintsem a politikai eszmék harcának tekintik általában" – mondta a magyar politikus. Aggodalmát fejezte ki a korrupció és a média szerepe miatt is: "A média nagy része erős pénzügyi befolyás alatt van, és igen gyakran ezt a befolyást a jelöltek teremtik meg".

A lengyel Tadeusz Iwinski, a küldöttség tagja közölte: az ukrán választási törvény nem átlátható. Felszólította a politikusokat, hogy fogadják meg a szervezet ajánlásait. Ugyanakkor sem Kosztyantin Hivrenko, a Központi Választási Bizottság szóvivője, sem pedig Mihajlo Ohendovszkij, a bizottság tagja nem volt hajlandó kommentálni a nemzetközi megfigyelők megállapításait. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) küldöttségének vezetője, Heidi Tagliavini azt közölte: az EBESZ-misszió, amely több mint 600 megfigyelővel kíséri figyelemmel a január 17-i szavazást, nem akar véleményt mondani, amíg nem elemzi részletesen a helyzetet.

Minden jog fenntartva © 2009 Kárpáti Igaz Szó