2009. november 24., kedd Országos közéleti lap V. évfolyam, 170. (842.) szám
CímlapHírekMagunkrólLinkekHirdetésArchívum • Élet-Jel 2009: 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 Főszerkesztő
Románia: szavaztak, de nem választottak

A választók több mint fele adta le szavazatát a vasárnapi romániai államelnök-választásokon és az ezzel egyidejűleg szervezett népszavazáson. A szavazókörzetekben korábban nem tapasztalt szervezetlenség volt, és nagyszámú csalási kísérlet jellemezte a választást, állapították meg a helyszínen tartózkodó nemzetközi megfigyelők. Kelemen Hunor, a magyar jelölt az előzetes várakozásoknak megfelelően teljesített.

Az első hivatalos részeredmények szerint Traian Basescu és Mircea Geoana kerül be a december 6-i második fordulóba. A román választási iroda hétfőn reggel tette közzé az első részleges eredményeket, amelyek a szavazókörzetek felének voksait összesítették. Ezek szerint a Demokrata Liberális Párt (PD-L) támogatásával indult jelenlegi államfő 32,84 százalékot ért el, a második helyen Mircea Geoana, a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltje végzett 29,17 százalékkal. A harmadik Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) jelöltje, aki 20,78 százalékos eredményével kiesett a további versenyből. Antonescut Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt (PRM) jelöltje követi 5,33 százalékkal. Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) színeiben a nem végleges eredmény szerint a szavazatok 4,57 százalékát kapta. Sorin Oprescu, a függetlenként indult bukaresti polgármester pedig kénytelen volt beérni 3,48 százalékkal. George Becali, az Új Generáció Pártjának botrányhős vezetője a voksok mindössze 1,85 százalékát gyűjtötte. A többi jelölt egy százalék alatt teljesített. A részeredményeknél maradva: hasonló arányokat vetített előre az urnazáráskor készített legtöbb exit-poll is.

Basescu televíziós nyilatkozatában sietett leszögezni, szerinte jobboldali választási győzelem született, mert az ő és a harmadik helyen végzett liberális Antonescu szavazatai együtt meghaladják az 50 százalékot. Felidézte, hogy öt évvel ezelőtt, a legutóbbi elnökválasztáskor, az akkor még szövetséges, de időközben külön utat választó demokraták és liberálisok együttesen csak 34 százalékos támogatottságnak örvendhettek. Geoana is elégedetten nyilatkozott. Arra buzdította a választókat, hogy "egyesítsék az országot", amely az elmúlt öt évben "megosztottá vált" a folyamatos politikai botrányok miatt. A PSD vezére az elmúlt öt évben elnöklő Basescut hibáztatja e botrányokért.

Jó eredménynek nevezte a Kelemen Hunor által összegyűjtött szavazatokat Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Bejelentette: még a héten meg akarják hozni a döntést arról, hogy a második fordulóban melyik jelölt támogatását javasolják a romániai magyaroknak. Az RMDSZ elnöke szerint a szövetségnek nem csorbult az alkupozíciója az első fordulóban elért eredménnyel, hiszen a magyarok szavazatai döntőek lehetnek december 6-án, amikor nagyon szoros eredmény várható az első két jelölt között. Kelemen Hunor az MTI kérdésére válaszolva kijelentette: a második forduló előtt sem Basescu, sem Geoana nem hallgathat tovább az etnikumközi viszonyokról és a kisebbségi kérdésről. Szerinte "mélyreható államreformot" kell elindítania Románia következő államfőjének, akinek a magyar közösség problémáira is megoldást kell találnia.

Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke azonban rendkívül gyengének minősítette a magyar jelölt eredményét. Úgy vélte, az összefogás hiánya miatt nem sikerült mozgósítani a magyar szavazókat. Szerinte az RMDSZ-nek felül kell vizsgálnia azt a nézetét, hogy a nemzeti szempontot behelyettesíti a pártszempontokkal – pártjelöltet indított közös nemzeti jelölt helyett. "Ha összefogtunk volna, ha az RMDSZ nem ment volna el "pártirányba", és ennek következtében a Magyar Polgári Párt (MPP) és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) nem jelentett volna be különvéleményt, akkor a magyarság mozgósítása terén egészen más eredményt lehetett volna elérni" – vélekedett Tőkés. Szász Jenő, az MPP elnöke szerint az erdélyi magyarság alacsony részvétele annak tulajdonítható, hogy Kelemen Hunor nem volt hiteles jelölt, csak egy pártot képviselt, nem pedig az erdélyi magyarságot.

A voksoláshoz visszatérve, érvényesnek bizonyult az elnökválasztással egy időben tartott népszavazás is, amelyet Traian Basescu kezdeményezett fittyet hányva a pártok többségének ellenkezésére. A szavazati joggal rendelkező 18 millió állampolgárnak valamivel több mint a fele adta le voksát. Az állampolgároknak arra a kérdésre kellett válaszolniuk, akarják-e a jelenlegi kétkamarás – képviselőházból és szenátusból álló – parlamentet egykamarássá alakítani, és akarják-e, hogy a honatyák jelenlegi létszámát 471-ről lecsökkentsék 300-ra. Az első kérdésre a résztvevők 77 százaléka szavazott igennel, a létszámcsökkentést pedig az urnához járulók 89 százaléka támogatta.

KISZó-összeállítás

Választási turizmus és más turpisságok

A vasárnapi romániai elnökválasztás kapcsán sok európai hírportál botrányos jelenségekről is tudósított. A szavazatokat a pártok sok helyen egyszerűen megvásárolták. Az árfolyam Bukarestben például, egyetemistáktól megvett szavazatok esetében mintegy 2000, dél-romániai vidéki földművesek és munkások esetében pedig 1200–1300 forintnak megfelelő lej volt, írta tegnapi számában a Magyar Hírlap. Bukaresti kereskedelmi televíziók több ilyen akciót rejtett kamerával lefilmeztek és bemutattak.

Ijesztő méreteket öltött a "választási turizmus". Az országban 3359 olyan különleges szavazóközpontot működtettek, ahol a lakhelyükről távol tartózkodók voksolhattak. Autóbuszok és mikrobuszok szállították egész nap a "szavazókat" egyik településről a másikra. Ezekben a központokban az államelnök-választáson 16 óráig összesen 305 ezer ember szavazott.

Másutt a hagyományos csalási módozatokat alkalmazták. Volt, akit 2–3–4 szavazólap urnába helyezése közben értek tetten. Megint mások előre lepecsételt szavazólapokat kaptak megbízóiktól, azokat kellett az urnába dobniuk, a szavazókörzetben kapott üres szavazólapokat pedig át kellett adniuk megbízóiknak.

Minden jog fenntartva © 2009 Kárpáti Igaz Szó