2009. november 21., szombat Országos közéleti lap V. évfolyam, 169. (841.) szám
CímlapHírekMagunkrólLinkekHirdetésArchívum • Élet-Jel 2009: 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 Főszerkesztő
Elnököt és külügyminisztert talált az EU

A nemzetközi életben kevéssé ismert belga kormányfő, Herman Van Rompuy lesz az Európai Tanács elnöke, míg a brit Catherine Ashton az unió külügyminisztere – erre a megállapodásra jutottak az EU állam- és kormányfői, akik láthatóan nem akartak erős személyiségeket a Lisszaboni Szerződés nyomán létrehozandó új posztokra – írja a Népszabadság.

Az unió állam- és kormányfői történelmet írtak : hosszú, zárt ajtók mögött zajló egyeztetések eredményeként elnököt és külügyminisztert választottak. A december elsején életbe lépő Lisszaboni Szerződés álmodta meg az új posztokat, amelyeknek célja az integráció mélyítése, egyben a döntéshozatal egyszerűsítése és simítása. Nem utolsósorban persze az, hogy az Egyesült Államokból vagy Kínából legyen kit felhívni. Nos, a két posztra Európában kevéssé ismert politikust találtak: az alig egy éve belga kormányfő, Herman Van Rompuy lesz az Európai Tanács elnöke, míg a jelenlegi kereskedelmi biztos, a brit Catherine Ashton a külügyi főképviselő, akinek munkáját uniós diplomáciai szolgálat segíti majd. – A cél az volt, hogy konszenzuskereső személyiségeket találjunk, s nem olyanokat, akik irányítani kívánnak – fejtette ki Bajnai Gordon magyar kormányfő.

Hosszú vita, egyezkedés előzte meg a döntést. Az utóbbi napokban vagy húsz név keringett, például a britek az utolsó percig erőltették Tony Blair volt kormányfőt elnöknek, az olaszok Massimo D’Alema szintén volt miniszterelnököt külügyminiszternek. Ám lassan kiderült, minthogy a Lisszaboni Szerződés nem határozza meg pontosan a két új poszt jellegét, főként a nagyobb országok arra a meggyőződésre jutottak, hogy az Európai Tanács elnöke inkább olyasvalaki legyen, aki a tanácsüléseket, a csúcstalálkozókat megegyezésre törekvően levezeti. A dolga elsősorban nem az lesz, hogy az Egyesült Államokkal, vagy Kínával az unió nevében tárgyaljon. Ebben az esetben persze a fődiplomata sem lehet nagyívű személyiség, már csak azért sem, mert ő egyben a Bizottság alelnöke lesz, vagyis a portugál José Manuel Barroso helyettese. Így vigyázni kellett a belső egyensúlyokra is.

Aminthogy körültekintően igye-keztek eljárni más összefüggésekben is: az egyik posztot töltse be nő, képviseltesse magát kis ország, a jelölt ne jöjjön délről, hiszen Barroso portugál, s ne is az új tagországokból, hiszen a lengyel Jerzy Buzek az Európai Parlament elnöke. A dán Rasmussen miatt, aki a NATO főtitkára lett, északi sem jöhetett szóba. Az világos volt már egy ideje, hogy az elnököt az Európai Néppárt adja, a külügyminisztert pedig a szocialista tábor.

Minden jog fenntartva © 2009 Kárpáti Igaz Szó