2009. november 19., csütörtök Országos közéleti lap V. évfolyam, 167.-168. (839.-840.) szám
CímlapHírekMagunkrólLinkekHirdetésArchívum • Élet-Jel 2009: 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 Főszerkesztő
Bajnai-levél Timosenkónak

A 12 osztályos oktatásra áttérő első évfolyam, a 10. osztályosok számára rendelhető tankönyvek listáján nem szerepelnek magyar nyelvűek, jövőre már csak kizárólag ukránul lehet felvételizni a felsőfokú oktatási intézményekbe, október óta pedig megvonták az egyházi kézben lévő líceumok állami támogatását, sorolhatnánk az oktatási rendszerünket érő sorozatos támadásokat.

Nos, Bajnai Gordon magyar miniszterelnök nemrég levelet írt Julija Timosenko ukrán kormányfőnek, amelyben megállapítja, nem tartja szerencsésnek ezeket a változtatásokat, továbbá nem gondolja azt, hogy kisebbségpolitikai szempontból és a két ország kapcsolatát illetően mindez előremutató megoldás lenne.

Minderről Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) kisebbség- és nemzetpolitikai ügyekért felelős szakállamtitkára beszélt az MTI-nek. A változtatások kapcsán kifejtette: magyar részről diplomáciai, politikai szempontból minden lépést megtettek, de "nyilván politikai belátás nélkül" az ukrán fél nem fog változtatni. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy elnökválasztási kampány zajlik, s nem lenne szerencsés, ha "a kisebbségi ügyek választási ügyekké" is válnának. Gémesi Ferenc szerint az itt élő magyarság részéről jogosan váltanak ki kritikát a változások, amelyek nehezen egyeztethetők össze Ukrajna nemzetközi és kétoldalú vállalásaival. Emellett elmondta: olvasta az ukrán oktatási és tudományos minisztérium illetékes igazgatóságának álláspontját, amely szerint a 10. osztályos tankönyvek esetében félreértés történhetett. Hozzátették azonban azt is, hogy igaz, vannak olyan tárgyak, amelyeket már ukránul fognak tanítani, ezekből a tankönyvekből nem készül magyar fordítás. A szakállamtitkár úgy vélte, komoly problémát jelent, hogy eluralkodik a bizonytalanság, s a szülők nem fogják beíratni gyermekeiket a kárpátaljai magyar nyelvű oktatási intézményekbe. Az adatok szerint már az idén is csökkent a felsőfokú tanintézménybe jelentkezők száma, többen mennének magyarországi egyetemekre, ez azonban senkinek sem jó megoldás, fűzte hozzá.

A kérdéssel időközben foglalkozott az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottsága is. Még a héten kidolgozzák annak a nyilatkozatnak a tervezetét, amellyel az ukránosítási törekvések miatt veszélybe került kárpátaljai magyar nyelvű oktatás mellett egységesen állnának ki a magyar parlamenti pártok. A dokumentum jövő heti parlamenti elfogadásával a nyilatkozatot javasló Németh Zsolt (Fidesz), a bizottság elnöke és Kozma József (MSZP) alelnök is egyetértett. Mindketten felhívták a figyelmet arra, hogy a kárpátaljai magyar oktatás ügyét nemzetközi fórumokon, például az Európai Unió illetékes fórumain is fel kell vetni. Németh Zsolt a Fidesz álláspontját ismertetve elmondta, üdvözli, hogy a külügyminisztérium bekérette Ukrajna budapesti nagykövetét, de további lépésekre van szükség. Egy esetleges magyarországi kormányváltást követően Ukrajnának rendeznie kell a kárpátaljai magyarság számára hátrányos tankönyvrendeletet, "ellenkező esetben semmilyen euroatlanti integrációban nem fogja Magyarország Ukrajnát támogatni".

KISZó-összeállítás

Minden jog fenntartva © 2009 Kárpáti Igaz Szó