2009. november 17., kedd Országos közéleti lap V. évfolyam, 166. (838.) szám
CímlapHírekMagunkrólLinkekHirdetésArchívum • Élet-Jel 2009: 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 Főszerkesztő
Beérett a fehérvállú téli japán retek

A kárpátaljai gazdálkodók manapság már a hagyományos zöldségfajtákon kívül számos, korábban e vidékre egyáltalán nem jellemző egzotikus növényt is termesztenek. Sőt, e szempontból nemcsak Afrika, hanem Távol-Kelet is betört megyénkbe. Például a japán retekkel.

– A japán retkek közül két típus honosodott meg mifelénk – magyarázza nagy szakértelemmel a Korláthelmecen élő Szíjjártó István. – A hegyes és a tompa végű. Mindkét fajtából azonban csak az úgynevezett fehérvállúak, a másutt inkább népszerűbb zöldvállúak nem. További jellemzőjük, hogy a retektest hossza harmincöt-negyvenöt centiméter. Szabadföldi termesztésre ajánlott, tenyészideje 45–85 nap.

– Az itteni ember azt szokta meg, hogy a retket kora tavasszal vetik. Így van ez a japánnal is?

– Nem. Mivel éppen késő ősszel, még az első fagyok előtt érik be, ezért az ideális vetésideje július–augusztus. Gyakran őszi reteknek is hívják. Gyökere fehér, hengeres formájú. Jó körülmények között, laza, mélyen művelt talajban harmincöt centiméter hosszúra megnő, bakhátas termesztésnél ennél hosszabbra is. Húsa finom, lédús, nem szivacsosodik.

– Milyen körülményeket igényel?

– A mi földjeink általában savas jellegűek, ezért a retek elvetése előtt ajánlatos oltott mésszel vagy meszet tartalmazó műtrágyával kezelni a vetésterületet, ám alkalmazható a tehén-, illetve a tyúktrágya is. Ezenkívül ügyelni kell arra, hogy lehetőleg olyan földbe vessük, ahol előtte hüvelyesek, paradicsom, hagyma, burgonya vagy uborka termett, mert a többi kerti növény után kisebb termést hoz. A laza homokos és az agyagos talajt egyaránt kedveli. Van egy korábbi fajtája is, de szerintem az ilyenkor beérő, a téli fajta a finomabb, több benne a vitamin és a nedv, a nyári egy kicsit szárazabb.

Szíjjártó István szerint a nyári fajtát általában a fokhagyma beérése után, annak a helyére vetik a megtrágyázott talajba. Nem túl mélyre, amire az is bizonyíték, hogy amikor beérik, a teteje akár öt-tíz centiméterre is kilátszik a földből. Ezek a magok többnyire késő tavasszal vagy a kora nyári hetekben kerülnek földbe, és augusztus végére érnek be.

– Akkor csak három-öt centiméter mélyre vetem a magokat, kettőt-kettőt egymás mellé. A sorok között pedig mintegy félméteres távolságot hagyok – magyarázza a tapasztalt gazda. – Öt-hét nap múltán már megjelennek az első csírák. Ha mindkét mag kikel, az erősebbet, az életképesebbet hagyom meg. Néha még így is ritkítanom kell a sorokat, mert csak akkor nőnek nagyra, ha legalább tíz centiméter távolság van közöttük. A levéltetvek ellen fahamuval védekezem. Nem kell gyakran öntözni, legfeljebb kéthetente egyszer.

A téli fajta többnyire október végére, november elejére érik be. Húsa lédúsabb, mint a nyárié és nem olyan csípős, mint a nálunk ismeretes fekete reteké. Sok, az emberi szervezet számára hasznos nyomelemet tartalmaz. Többek között káliumot és kalciumot, ami a májra és a vesére hasznos, ezenkívül epekőhajtó hatása is van. Fogyasztása bármilyen formában ajánlatos: nyersen, áttörve, salátának elkészítve, kipréselve pedig kitűnő ital. Elsősorban a fogyókúrázók kedvenc eledele.

– A magokat a magházzal együtt szedem le, és szellős helyen kiszárítom – folytatja Szíjjártó István. – Vászon zsákocskákban tárolom. Csak közvetlenül a vetés előtt fejtem le a magházat. A jól megtermett példányok akár fél méterre is megnőnek, súlyuk eléri az egy kilogrammot, de termett már nálam háromszor akkora is. A most beérő téli fajtát az első talaj menti fagyokig is a földben lehet hagyni. Amikor november közepén kiszedem, levelüknél fogva összefonom őket, minden egyes darabot külön papírba csomagolok, majd ládákba helyezve tavaszig a pincében tárolom. A hamarabbi fogyasztásra ítéltekről viszont elegendő a leveleket a tő fölött levágni, így ládába téve, hűvös pincében elhelyezve akár egy hónapig is eltartható, friss marad. Sárgarépával összekevert lereszelt változata pedig állítólag a H1N1 vírus ellen is hatékony védőanyag.

Szíjjártó Erika

Minden jog fenntartva © 2009 Kárpáti Igaz Szó