A megye közép- és nagyvállalatainak hárommilliárd-hétszáznegyvenkétmillió hrivnya összegű kintlévőségük és ötmilliárd-kétszáznyolcvankétmillió hrivnya tartozásuk halmozódott fel, ami az első tétel esetében 6,2, a másodiknál pedig 16,5 százalékos növekedést jelent. A hosszú lejáratú követelések ez év kezdetétől kétszázötmillió, a hitelek pedig nyolcszázharminchárommilliót tesznek ki. A törlesztések több mint a fele késedelemmel történik.

A megye iparvállalatai rendelkeznek a legnagyobb adóssághalmazzal, számszerűleg kétmilliárd-háromszázhetvennyolcmillió hrivnyával, amely a teljes tartozási összeg ötvenhárom és fél százaléka. Ezen belül a feldolgozóipar adósságai a legjelentősebbek. A villanyáram termelői és elosztói, a gáz- és vízszolgáltatók együtt négyszázharmincmillió, a kereskedelem, a gépkocsijavítók és a közszükségleti cikkeket gyártók pedig nyolcszáztizenkétmillió hrivnyával tartoznak. Az ingatlankezelő és -forgalmazó, illetve bérleményekkel is foglalkozó irodák adósságállománya sem jelentéktelen: közel hatszázhuszonnyolcmillió hrivnya.

Annak ellenére, hogy a kárpátaljai vállalatok közül minden harmadik veszteséggel működik, az év kezdetétől összességében négyszázötvenhétmillió hrivnya nyereséget termeltek. Mindenekelőtt az iparvállalatok, szolgáltató szféra és az ingatlankezelő, -forgalmazó és bérbeadó irodák teljesítménye maradt el idén a várakozástól.

A gazdasági és pénzügyi válság alaposan rányomta bélyegét az idei eredményekre. Az elmúlt év hasonló időszakában mért százhatvannégymillió hrivnya nyereséggel szemben most a termelői ágazatban háromszáztizenegymillió hrivnya veszteség képződött, ami az iparvállatok teljesítményénél érhető tetten leginkább.

Többek között az élelmiszeripar és az üdítőgyártás együttes vesztesége száznegyvennyolcmillió, a gépgyártásé pedig több mint hetvenegymillió hrivnya. Az előrejelzések szerint ez a tendencia a továbbiakban is folytatódik.

Kovács Irén,

a megyei statisztikai főosztály osztályvezetője