2009. november 12., csütörtök Országos közéleti lap V. évfolyam, 163.-164. (835.-836.) szám
CímlapHírekMagunkrólLinkekHirdetésArchívum • Élet-Jel 2009: 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 Főszerkesztő
A politika a génjeinkben van

A legutóbbi amerikai elnökválasztási kampány idején több tudós arra volt kíváncsi, vajon honnan ered az emberek politikai meggyőződése. Eddig ugyanis az volt az elfogadott álláspont, hogy nézeteinket, politikai elveinket életünk során sajátítjuk el, "menet közben" teszünk szert rájuk és a minket ért benyomások, tapasztalatok alapján döntünk.

A kutatások azonban arra utalnak, hogy ez nem így van. Mint kiderült, a világnézet nemcsak a szabad akarat és egyéni döntések eredménye. Politikai nézetünket olyan tényezők is alakítják, amelyeknek nem vagyunk tudatában. Ilyenek a gének és az agy felépítése.

A viselkedés-genetikai szakemberek azt is feltárták, hogy a DNS-ünkben lévő "leírás" a politikai nézeteket a személyiséggel hozza összhangba. Vagyis a választási kampányok, programbeszédek, tömeggyűlések, a politikusok tévévitái csak korlátozott mértékben képesek befolyásolni, kire adjuk majd a szavazatunkat. Ezek a külső hatások csak azokat győzik meg, akik genetikailag is hajlamosak erre vagy arra az oldalra szavazni. Az USA-ban végzett kutatásokból az derült ki, hogy egy "született demokrata" soha nem fog a republikánusokra szavazni, de nincs az az erő, ami a "született republikánust", azaz konzervatívot liberálissá változtassa.

James Fowler a kaliforniai egyetemen 396 ikerpárral végzett kísérleteket. Ismeretes, hogy az egypetéjűek teljes genetikai anyaga egyezik, míg a kétpetéjűeké 50 százalékban. A vizsgálat során kiderült, az előbbiek legtöbbször egyformán szavaznak, ami azt bizonyította, hogy az urnák előtti viselkedést a gének döntik el. Minél több azonosságot mutat két ember genetikai állománya, annál nagyobb az esély arra, hogy egyforma politikai nézeteket vallanak. A környezet, a nevelés stb. csak kis mértékben befolyásolja elveiket.

A kutatók szerint tehát azok a tényezők, amelyek megszabják, hogyan szavazzunk, az agyunkban lapulnak. Az ott termelődő hormonok hozzák meg helyettünk a döntést. Ebből pedig arra következtettek, hogy aki eleve engedékenyebb, nem a tiltások híve és jobban bírja a stresszt, az 2008-ban az USA-ban Obamára szavazott.

Más tudósok is végeztek hasonló kísérleteket, és ők is hasonló megállapításra jutottak. A műszeres vizsgálatok azt is kimutatták, hogy a liberálisok fogékonyabbak az információkra, még az egymással ellentétes értelműek is. Ők rugalmasabban reagáltak az agykísérletekre is. A konzervatívok viszont kevesebb információt igényeltek, lassabban reagáltak és ragaszkodtak a szokásaikhoz, azokat tartva a legjobbaknak.

Minden jog fenntartva © 2009 Kárpáti Igaz Szó