2009. november 10., kedd Országos közéleti lap V. évfolyam, 162. (834.) szám
CímlapHírekMagunkrólLinkekHirdetésArchívum • Élet-Jel 2009: 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 Főszerkesztő
A kelbimbó

A kelbimbó vagy bimbóskel a káposztafélékkel rokon, a keresztesvirágúak családjába tartozik. A fás karószáron a levelek alatt körben teremnek a rügyszerű, dió nagyságú kis gömbök, ezeket fogyasztjuk. A kelbimbó színe a kelkáposztáéra emlékeztet, de íze annál valamivel lágyabb, rostjai is finomabbak. Ennek a zöldségfélének a jelentőségét változatos felhasználhatósága mellett az adja, hogy november-decemberben, akár enyhébb fagyban, hó alól is "szüretelhetjük", vagyis akkor jutunk gazdag vitamintartalmú friss zöldségféléhez, amikor már semmi más nem szedhető a kertben.

A káposztafélék általában is nagyon értékes növények, de a bimbóskel ezek közül is kiemelkedik gazdag tápértékével. Százgrammnyi konyhakész kelbimbó energiatartalma 36 kilokalória. 4,5 százalék fehérjét, 85 százalék vizet és 4,4 százalék ballasztanyagot tartalmaz. Vitamin- és ásványianyag-tartalma jelentős: C-vitaminból a napi szükséglet másfélszeresét – 112 milligrammot – fedezi. Ezenkívül B-vitaminok, K-vitamin, béta-karotin, valamint kálium, kalcium, magnézium, foszfor, nátrium, vas, kén, króm, gazdag forrása. Gyulladáscsökkentő, antioxidáns, rákmegelőző, immunrendszert erősítő, emésztést serkentő hatást tulajdonítanak neki elsősorban, de magas ásványi anyag- és vitamintartalma miatt más jótékony hatása is van.

Főzve, párolva sokféleképpen elkészíthető. Levesbe, főzelékként, köretként, rakott ételként, önállóan és más zöldségfélékkel együtt is ajánlható. Gasztronómiai szakemberek szerint a fűszerek közül a köménymag, a szerecsendió és a majoránna illik elsősorban hozzá. Arra kell vigyázni, hogy ne főzzük túl, nehogy elveszítse vitamin- és ásványianyag-tartalmát.

Minden jog fenntartva © 2009 Kárpáti Igaz Szó