2009. november 10., kedd Országos közéleti lap V. évfolyam, 162. (834.) szám
CímlapHírekMagunkrólLinkekHirdetésArchívum • Élet-Jel 2009: 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 Főszerkesztő
Csepei csodabirodalom
Indonéz kacsák és pávák, hortobágyi gyöngytyúkok, halastó

Csepében, mint a környező falvak legtöbbjében, szorgos munkával telnek a hétköznapok. Az ott élők lehetőségeik és képességeik szerint próbálják még élhetőbbé tenni környezetüket. Ehhez igyekszik alkalmazkodni az is, aki nem e táj szülötte.

– A beregszászi járási Nagymuzsalyban születtem, de ma már ide kötődöm – kezdi beszélgetésünket Nagy Kálmán. – Harminc éve, amióta megnősültem, itt élek. Hivatásos gépkocsivezető voltam, s amellett állandóan gazdálkodtam. Mindig azon törtem a fejem, mi újat tudnék még kitalálni, ami meghittebbé, kényelmesebbé tenné az életünket.

– Ebből a törekvésből mára egy pazar gazdaság alakult, csinos portával, veteményeskerttel, baromfiudvarral, halastóval.

– Kerüljön csak beljebb – invitál kedvesen vendéglátóm –, mutatok én olyan csodát, amit másutt még nem látott! Akár ezzel a szőlőlugassal is eldicsekedhetnék – mutat jobbra és balra –, de menjünk lejjebb. Nézze ezeket a pompás kis tyúkokat! Gyöngytyúkok. Hát nem aranyosak? Háziasítása nem eredeti élőhelyén – Afrikában – folyt le, hanem egy, a Földközi-tenger partvidékén élő törzs környezetében, ezért és nem a termetéért vagy a húsáért különleges nálunk. Inkább díszállat.

– Hasznot egyáltalán nem hoz?

– A látvány mellett pecsenyének sem rossz. Húsa a fácánéra emlékeztet. Április végén kezd tojni, a hortobágyi hibrid évente 110–120 tojást rak, amelyek héja rendkívül vastag, ezért hosszú ideig eltartható. Ijedős állat, minden szokatlan zajra megrémül, és hangos rikácsolásba kezd, tehát nem "szomszédbarát", így házőrzőnek sem utolsó. Érdekességként megemlíteném, hogy míg a kakasok kiáltása mindig csak egy, a tojóké viszont két hangból áll. De nemcsak a baromfiudvar afrikai "urával" szeretnék dicsekedni...

A veteményeskert előtt kialakított tavacskában színes halak úszkálnak. Pár percre megpihenünk a tó partján. Beszélgetünk. Majd következik a csattanó:

– Ez a régi birtok, amit immár három évtizede ápolgatok, csinosítgatok. Megterem itt minden, ami a családnak szükséges. Állatokból pedig azt nevelek, amire kedvünk, étvágyunk van. A tyúkokon kívül volt kacsám, libám, nyulam, galambom, disznóm és pulykám. Ámbár, ha igazi érdekességről szeretne írni, azt ne itt keresse, hanem úgy száz méterrel odébb.

Értem a célzást. Elindulunk. Közben elmondja: néhány éve még egy elhagyatott telekhely volt, amit már senki sem használt.

– Összeraktuk a megtakarított pénzünket és megvettük, csak úgy hétvégi teleknek, ahogy manapság másutt divatos. Majd beleraktam, amim még volt, munkát és fantáziát.

A területre lépve mindhárom azonnal szembetűnő.

– Három évvel ezelőtt itt csak egy nagy pusztaság volt – mutat körbe, már a kerítésen belül. – Ezt a halastavat már saját magam létesítettem. Három méter mély, hatvanszor száz méteres. Pontyokat telepítettem bele. Két év alatt érik el a két kilós súlyt. Jönnek a rokonok, a barátok hétvégeken. Halászgatnak, jókat beszélgetünk a világ dolgairól, az időjárásról, a várható termésről, s arról, hogy jövőre könnyebben élünk majd, mint az idén, vagy még nehezebben? Végül megegyezünk: nem csak rajtunk múlik...

Körbepillantva ketreceket és egy világháborút idéző bunkert látok.

– Nagy állatbarát vagyok, el-eljárok Monorba, kiállításokra és mindig vásárolok valamit. Hol belgiumi vadkacsát – most is úszkál belőlük hat pár a tavon –, hol trópusi kacsát vagy indonéz pulykát. Mindegyik különleges fajta, nem olcsó, viszont éppen úgy kell nevelni őket, mint az itteni fajtákat, ezért könnyen szaporíthatók. A szép színes tollazatú hím pulykának például tavaszra egy méter húsz centiméteres farka lesz. Hát nem csodálatos? Most nem nyújt szép látványt, mert ilyenkor vedlik, hullatja a tollait. A bunkert pedig borpincévé alakítottam. Ha esik az eső, oda behúzódunk. Hát ilyen az én kis magam alakította hétvégi birodalmam, ami megélhetést és nyugalmat biztosít. Megcsinálhatja ezt bárki itt, Csepében vagy másutt is, ha akarja.

Nigriny Szabolcs

Minden jog fenntartva © 2009 Kárpáti Igaz Szó