2009. november 5., csütörtök Országos közéleti lap V. évfolyam, 159.-160. (831.-832.) szám
CímlapHírekMagunkrólLinkekHirdetésArchívum • Élet-Jel 2009: 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 Főszerkesztő
Vírusok egykor és ma
Húszmillió áldozatot szedett a spanyolnátha

Az ókori birodalmakban a háborúknál jóval nagyobb pusztítást végeztek az azokat kísérő járványok. Ilyen volt például a pestis, a kolera és más, ma már szinte ismeretlen betegség.

Felléptüket az emberek rendszerint az istenségek, magasabb rendű lények büntetésének, megtorlásnak tartották. A középkorban a higiénia hiányában az emberek együtt éltek a halálos járványokkal. A XIII. században pestis tizedelte a világot. A patkánybolhák terjesztette kór a fémhajók megjelenésével vált ritkábbá, mert a vízi járművekről eltűntek a rágcsálók. A pestis azonban ma is létezik, egyedi megbetegedések előfordulnak Indiában, Kazahsztánban. Az Újvilág felfedezése után vagy ötven évig óriási kanyarójárványok tomboltak Amerikában, mert kiderült, hogy az indiánok sosem találkoztak még az emberi kanyaróvírussal, így nem is tudtak ellene védekezni. A XIX. században a sárgaláz végzett nagy pusztítást. Az eredetileg afrikai betegséget a rabszolgahajók vitték át Amerikába. Manapság Afrikában egyre csökken a sárgalázzal fenyegető területek nagysága, Dél-Amerikában viszont nő. Az első világháború után több mint húszmillióan estek áldozatul az 1918 és 1920 között tomboló spanyolnátha nevű influenzajárványnak. A betegség előbb Európát, majd az egész Földet beterítette. Feltételezések szerint a Föld akkori lakosságának a fele megfertőződött.

Féken tartott vírusok

– Ami a fertőző betegségeket illeti, leginkább a védőoltások ellenzőitől kellene féltenünk a gyerekeinket – állítja dr. Ljáh Erzsébet, az Ungvári Városi Gyermekpoliklinika vezetője. – A rég leküzdött torokgyík, szamárköhögés, gyermekbénulás ugyanis föléled ott, ahol a lakosság "átoltottsága" hézagos. Jó példa erre Oroszország, ahol két évvel a Szovjetunió megszűnése – és vele a szigorú közegészségügyi rendszer összeomlása – után ötezer gyermek kapta meg a diftériát. A gyermekbetegségek ellen az egyetlen megoldás az aktív immunizálás.

Vajon miért tűnik úgy, hogy mostanában sokkal több járvány kering a világban, mint korábban?

Az 1918-as, 1957-es és 1968-as nagy influenza világjárványok az egész bolygó népességét megtizedelték. A sokkoló pusztításra az idősebbek még ma is emlékeznek. Az újabb generáció pedig tudja, hogy az 1980-as évek sok minden más mellett a HIV/AIDS vírus robbanásszerű elterjedését is jelentették. Majd jött az ezredforduló, s néhány évvel utána kétszázmillió baromfit kellett leölni azért, hogy megfékezzék a madárinfluenzát. A modern kor velejárója, hogy a járványok is gyorsabban terjednek? Vagy éppen ellenkezőleg: a fejlett technológiával kellene mindezt megakadályoznunk? Akkor miért állunk ismét készenlétben?

Járványok mindig is voltak

A vírusok egyidősek az emberiséggel, és a ma ismert válfajok többsége a világ eldugott kis zugaiban évszázadok óta vígan éldegél. Gombákban, férgekben, növényekben, nagyobb testű állatokban található meg, de abban a környezetben nem okoznak különösebb zűrt. Az eddig kevésbé ismert törzsek felbukkanása legtöbbször tényleg a modernizációnak köszönhető. A világra éhes turisták olyan területeket fedeznek fel, amelyek korábban érintetlenek voltak, s az ott élő populációk – emberek és állatok egyaránt – már hozzászoktak a helyi vírusokhoz. De azok az állatok is új területekre hordozhatják a számukra ártalmatlan vírusokat, melyek az erdőirtások, a gazdálkodás miatt keresnek új élőhelyet maguknak. Az ember által lakott területek így szép lassan olyan új fajokkal gazdagodnak, melyeknek egy része nem szívesen látott vendég. A folyamat a globális felmelegedésnek és a bolygó népességnövekedésének köszönhetően megállíthatatlan.

Az AIDS sem új dolog

Kutatások bebizonyították, hogy a HIV-vírussal sem a XX. században találkozott először az emberiség. Már évszázadokkal ezelőtt átterjedt a csimpánzokról az emberekre, csak egészen az 1980-as járvány kirobbanásáig viszonylag rejtve maradt. A kezdeti fertőzés itt is, mint a legtöbb esetben, a nyersen vagy rosszul elkészített hús elfogyasztásának volt köszönhető. A járvány kitörése később törvényszerű volt.

Amikor a szakemberek egy új vírustörzsről beszélnek, az azt jelenti, hogy egy már régóta ismert kórokozó valamilyen új gazdatestben genetikailag mutálódott. Ez rendszerint úgy mehet végbe, hogy a vírus (például most az A típusú influenza egyik válfaja) egy olyan élő szervezetbe kerül, amely már egy másik vírustörzzsel (egy másik influenzával) is fertőzött volt. Ilyenkor mint egy kémcsőben azok egyesülnek, és utódjukként máris egy új típussá fejlődnek. Így alakulhatott ki az emberre veszélyes madárinfluenza H5N1, illetve most a sertésinfluenza H1N1 válfaja.

Mit kell tudnunk az új járványról?

A sertésinfluenza a disznók között ugyanolyan szokványos influenzatípus, mint ami az embereknél fordul elő. Sok országban az állatok évente védőoltást is kapnak ellene. A mostani járványt egy olyan véletlen egybeesés okozta, amelyről az imént írtunk. A most megjelent új vírus az emberi, a sertés- és a madárinfluenza génállományából is tartalmaz részeket. Ugyanúgy terjed, mint a szokványos influenza, és már a tünetek megjelenése előtti napon is fertőz. Jelei: fejfájás, láz, torokfájás, köhögés, ízületi és izomfájdalmak, orrfolyás, kimerültség, hasmenés. A vírus nemcsak az időseket és a gyerekeket, hanem bárkit megfertőzhet. Megelőzésként csak annyit tehetünk, hogy tüsszentéskor, illetve köhögéskor mindezt a zsebkendőnkbe tesszük, rossz közérzet esetén orvoshoz fordulunk, s élünk a népi gyógymódokkal, azaz sok fokhagymát, hagymát fogyasztunk és alkoholpárlattal inhalálunk.

M. T.

Minden jog fenntartva © 2009 Kárpáti Igaz Szó