2009. november 3., kedd Országos közéleti lap V. évfolyam, 158. (830.) szám
CímlapHírekMagunkrólLinkekHirdetésArchívum • Élet-Jel 2009: 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 Főszerkesztő
Hús- és tejstop: elhalasztva!

Mérhetetlenül nagy felháborodást váltott ki országszerte egy idén augusztusban hozott határozat, hogy az Állami Állategészségügyi Bizottság által még 2005-ben megfogalmazott, de már akkor is életképtelennek ítélt javaslat, amely szerint 2010. január elsejétől a hazai kis- és magántermelőknek tilos lesz a piacon értékesíteni tej- és hústermékeiket, mégiscsak életbe lép.

A napokban aztán a Legfelső Tanács megvétózta a döntést. Mondván: Ukrajna gazdasága még felkészületlen a tiltás bevezetésére, nincs kiépült felvásárlói és készletezési rendszer az országban, ezért a törvénytervezet érvénybe léptetését öt évre, azaz 2015-ig kitolja.

Fellélegezhettek a kárpátaljai magángazdák is.

– A szóban forgó javaslat a nyugat-európai országokban már régóta gyakorlat, Ukrajnában viszont nincsenek meg az ehhez szükséges feltételek – mondta el tudósítónknak Beregszászban Oroszi József állategészségügyi szaktanácsadó. – Mielőtt hatályba léptetnék az intézkedést, addig itthon még számos feladat vár megoldásra. Mindenekelőtt elengedhetetlen, hogy valamennyi régióban mini vágóhidakat létesítsenek, amelyek átvennék és feldolgoznák a vágóállatokat. Kárpátalján több olyan járás is van, ahol egyetlenegy sem működik, máshová kell szállítani az állatokat. Ez komoly terheket jelent. Növekedne az önköltségi ár, aminek csak a termelő látná a kárát. A rendelkezés bevezetésének legfeljebb annyi pozitívuma lenne, hogy állategészségügyi szempontból egyfajta biztonságot adna, és átláthatóbbá tenné a jószágállományra vonatkozó nyilvántartást.

Mivel vágóhídi termékeket értékesítenének, a felvásárló a tiszta hústömeget fizetné meg, ezáltal megszűnne az élősúly és a vágósúly közötti árkülönbséggel történő spekuláció.

A szakember úgy látja, a kistermelők helyzetét a jelenlegi körülmények között rendkívül megnehezítenék, hiszen annyira megkötnék a kezüket, hogy az amúgy is verejtékesen szerzett eddigi jövedelmük nagy részétől is elesnének. "Hiszen ne áltassuk magunkat, számos falusi magángazdálkodó bevétele az igen szerény összegű nyugdíj mellett kimondottan csak ilyen tevékenységből származik" – fűzte hozzá.

A hentesek véleménye szerint a szabott árak és értékesítési feltételek megszüntetnék azt a minimális hasznot is, amiért ma még érdemes ezt a szakmát űzni.

Nem meglepő, hogy a tejet, tejfelt, túrót és más tejterméket előállító és piacainkon értékesítő magángazdák véleménye is hasonló. Kázmér Margit badalói kistermelő közel negyven éve van a "szakmában". A tejet és az abból házilag készített termékeket csak a beregszászi piacon tudja eladni.

– Amennyiben hatályba lépne a törvény, a kistermelők közül sokan felhagynának az állattartással. Már napjainkban is jelentéktelen haszonnal tudjuk értékesíteni a tejet. Az üzemi felvásárlók csak a piaci ár negyedét kínálják, ami irreálisan alacsony, gyakorlatilag az önköltségi ár fele. Ilyen feltételek mellett gazdaságtalan házi jószágtartással foglalkozni.

Azzal, hogy a javaslat érvénybe léptetését a Legfelső Tanács megvétózta, s öt évre kitolta, némi lélegzethez juthatnak a hazai kistermelők. Az idő viszont ellenük dolgozik, mert "vészhelyzetben" korábban is bevezetésre kerülhet az intézkedés. Rajtuk is múlik, hogy tudnak-e élni a felkínált lehetőséggel, rendezetten, az egészségügyi szabályokat betartva termelnek és értékesítenek, a lakosság teljes megelégedésére. Mert a piacot járó vásárlóknak ma még azért fenntartásai vannak.

KISZó-összeállítás

Minden jog fenntartva © 2009 Kárpáti Igaz Szó