2009. október 31., szombat Országos közéleti lap V. évfolyam, 157. (829.) szám
CímlapHírekMagunkrólLinkekHirdetésArchívum • Élet-Jel 2009: 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 Főszerkesztő
Luge

Jubilál a Sportágmustra. A sorozat 50. kockáját tartja ma kezében a kedves olvasó. Ez a mennyiség akár már egy csinos kis kézikönyvre is elegendő, de sportról lévén szó, az elvünk itt is változatlan: a duplázás az igazi siker. Tehát, előre a 100.-ig!

* * *

A luge nem más, mint a hegyvidékes Svájc szakadékos, kanyargós útjain űzött, autóversenyzéshez hasonlító szánkózás, amelynek eszköze a hivatalos megfogalmazás szerint egy sajátos kereszteződése a kenunak, a bricskának, a gyerekkocsinak, a hátaslónak és a taxinak.

A luge-t lüzsnek kell ejteni, amely egy rövid és tömzsi, masszív építésű szán, amely leginkább a Kanadában használatos speciális szánkókra hasonlít. Ezeken a megemelt fából készült "palacsintákon" gubbasztva siklik le a meredek hegyi utakon a vidék apraja-nagyja és az ide látogató turisták zöme. Mereven előre kidugott lábakkal kormányozzák magukat és az út egyes szakaszain legalább tizenkét, de olykor harminc mérföldes óránkénti sebességgel száguldanak lefelé.

A luge kormányzásának elsajátítása körülbelül annyi ideig tart, mint megtanulni biciklizni. Az ember felül a szánra, jól hátradől és a luge máris megindul lefelé a jeges úton. Ha kezd jobbra sodródni a versenyző, akkor leteszi a bal lábát, és ha nagyon balra húz a szán, akkor a jobb lábával fékez, miközben a másik láb mereven előre nyúlik. Ennyiből áll a kormányzás, viszont a szánkón maradás már ennél sokkal nehezebb.

Komoly megterhelés a versenyzőnek, amikor a meredek útszakaszt az egyik oldalról száznyolcvan méter mély szakadék, a másikról fák és erdő szegélyez. Miközben egy autó sebességével száguld lefelé a szánon ülő, teljesen védtelenül gubbaszt a jégtől alig húsz centire lévő egyszemélyes "palacsintán", s ha valamit elhibáz egy kanyarban, pillanatok alatt felborul, s a hatalmas lendülettől a szakadékba zuhan, egy fának vagy szerencsésebb esetben hófalnak csapódik, esetleg testének lapos felületein csúszik tovább az úton.

A szán vezetőire leselkedő további veszedelmekről a széna- és rönkfaszállító szánok gondoskodnak. Ezeknek hosszú, elöl felkunkorodó talpuk van, és a havasi legelőkön nyáron lekaszált és megszárított szénát, meg az erdőkben kivágott tűzifát és rőzsét szállítják rajtuk nagy rakományokban a hegyekről.

Mivel a lugeur-ök általában sokan vannak, a szénával és fával megrakodott szánok kísérői belefáradnak, hogy örökösen félrevonszolják rakományukat, valahányszor meghallják a lefelé robogó lugeur szabad utat követelő kiáltozását. Ilyenkor a luge-ön ülő csak két rossz között választhat: belecsapódik az előtte haladó szánba vagy lerohan az útról. Egyik sem kellemes.

Egyébként rendkívül élvezetes látvány, amikor egy tenyérnyi "palacsintán" gubbasztó versenyző, lábát mereven előreszegezve, az arcán angyali mosollyal jégmorzsalék felhőjében robog lefelé a meredek út magas partjához lapulva. A tömeg meg is éljenzi rendesen, amikor elhalad mellette.

N. Sz.

Minden jog fenntartva © 2009 Kárpáti Igaz Szó