2009. október 29., csütörtök Országos közéleti lap V. évfolyam, 155.-156. (827.-828.) szám
CímlapHírekMagunkrólLinkekHirdetésArchívum • Élet-Jel 2009: 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 Főszerkesztő
Frigyturizmus

Azon már nem lepődünk meg, ha hazánkfiai avagy -lányai külföldön keresik a boldogulást. Ismerve az országban uralkodó helyzetet, az életkörülményeket, nem véletlen, hogy sokan más hazát választanak, vállalva akár a kétes kimenetelű névleges házasságot is. Hisz ki garantálja, hogy a huszonéves lányok nem kerülnek egy bűnszövetkezet markába, s nem találják magukat valamelyik bangkoki bordélyházban? Vagy hogy az ideiglenes élettárs nem lesz brutális asszonyverő?

Az már inkább meglepő, hogy az utóbbi időben számtalan hiányossága ellenére Ukrajna is színtere lett ennek az üzletágnak. Eddig is akadtak olyan csodabogár külföldiek, akik az ukrán állampolgárság megszerzését tűzték ki célul, ám számuk a gazdasági krízis kezdete óta megsokszorozódott. Miért vágyik valaki arra, hogy országunk teljes jogú polgára legyen? Például azért, mert az itt uralkodó káoszban könnyű nyerészkedni. Vagy mert megszűnt a munkahelye, itt viszont magánnyelvtanárként keres annyit, amennyiből tisztességesen meg tud élni, s még a fiktív házasságért cserébe kért összeget is le tudja perkálni. Nem beszélve arról, hogy a holtomiglan-holtodiglan kimondása után az újdonsült társ a friggyel járó valamennyi privilégiummal élhet: banki hitelt vehet fel, földet vagy lakást vásárolhat. Az állampolgárság megszerzésének legkönnyebb módja az álházasság. Az ukrán hölgyet oltárhoz vezető férj már két év múltán megkapja a kívánatos stemplit. Az internet tele van a "Kijevben keresem páromat házasság céljából" tartalmú hirdetésekkel. S miután ez aránylag könnyű kereseti lehetőségnek tűnik, lányaink rendre válaszolnak is a megkeresésre. Az ideiglenes családi idillért ugyanis ötszáz és ezer dollár közötti havi "fizetést" kapnak. Ez állítólag igen vonzó taksa, az oroszországi hölgyek három- ötezer dollárt, míg az Európai Unióban élő nőtársaik ötezer és ennél is több eurót követelnek ezen szolgáltatásért.

Ám a hölgyek egyvalamivel bizony nem számolnak. A lehetőséggel ugyanis nemcsak a tehetősebbek, vagy az állást kereső tisztességesebb férfiak, de a nagystílű szélhámosok és a bűnözők is sokszor élnek. A szükséges idő letelte után bejelentik, hogy válni akarnak. Csakhogy nem ez a legkellemetlenebb a dologban, hisz a másik fél tudatosan lépett átmeneti frigyre. Akkor lepődik meg igazán, amikor a "férj" teljes vagyonmegosztást kezdeményez. A károsult pedig még jogvédelmet sem kérhet. Az ukrán törvények ugyanis – ellentétben az európai gyakorlattal – nem büntetik a fiktív házasságkötőket.

Az ilyen és ehhez hasonló történetek, jelenségek rendre megerősítenek abban a tudatomban, hogy igen találékonyak állampolgártársaink. Szerintem tök pucéran a jégmezőn, kezében egy fogkefével sem kellene túlságosan félteni. Igen ám, de amíg állandóan azt lessük, miként, hogyan, s nem feltétlenül legálisan, jussunk egyről a kettőre, addig alapvetően aligha változik valami körülöttünk. Ám ez a fajta polemizálás akár egy másik írás témája is lehetne, viszont visszatérve az eredeti történethez: kedves vállalkozó szellemű hölgyek, csak óvatosan ezzel az alkalmi násszal. A remélt haszonért cserébe nehogy túl drágán fizessenek!

Magyar Tímea

Minden jog fenntartva © 2009 Kárpáti Igaz Szó