2009. október 24., szombat Országos közéleti lap V. évfolyam, 154. (826.) szám
CímlapHírekMagunkrólLinkekHirdetésArchívum • Élet-Jel 2009: 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 Főszerkesztő
"Jók és rendezettek a magyar–ukrán kapcsolatok"

A magyar kormány határozottan fellép a határokon túl élő nemzeti közösségeket veszélyeztető mindennemű megnyilvánulással szemben – fejtette ki a Kárpáti Igaz Szónak adott exkluzív interjúban Balázs Péter külügyminiszter. A magyar diplomácia vezetőjét az elmúlt időszak legaktuálisabb témáiról – az oktatási rendszerünket veszélyeztető ukrán kormányintézkedésekről, a történelmi emlékhelyeink ellen elkövetett gyalázatos rongálásokról, az utazási feltételek esetleges további könnyítéséről, a kettős állampolgárság ügyéről – kérdeztük.

– A jelek alapján az ősszel a magyar törvényhozásban jogszabály születhet a kettős állampolgárságról. Milyen stádiumban van az ügy előkészítése, kik dolgoznak a tervezeten, s lehet-e annak tartalmáról valamilyen konkrétumokat tudni? Kikre terjedhet ki, milyen jogkörökkel járhat?

– A kettős állampolgárság intézménye a rendszerváltozás óta foglalkoztatja a magyar közösségeket. A Magyarok Világszövetségének kezdeményezését 2004-ben a külhoni állampolgárság megszerzésére az akkori kormány nem tartotta időszerűnek, viszont a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény szimbóluma lett a határon túl élő magyarok és az anyaország kapcsolatának. Mi olyan kezdeményezéseket kell hogy támogassunk, ami a magyar közösségek szülőföldön való boldogulását ösztönzi. Ebben nyújt segítséget a fejlesztésközpontú támogatáspolitika is. 2005-ben a kormány lépéseket tett abba az irányba is, hogy a Magyarországon honosítást igénylő szomszédos államokból érkező magyar nemzetiségű kérelmezők előnyöket élvezzenek az elbírálási folyamat során. Tudomásunk van arról, hogy a parlamenti pártok szakértői egyeztetéseket folytatnak a magyar állampolgárság megszerzésének feltételeivel kapcsolatban. A Külügyminisztérium ennek ismeretében igyekszik minden olyan nemzetközi gyakorlatot megvizsgálni, ami Európában elfogadott, de álláspontunkat csak akkor tudjuk véglegesen kialakítani, ha a parlamenti tárgyalások során a szakértők, majd a frakciók képviselői megegyeznek a részletekben, tehát amikor az Országgyűlés elé kerül a kérdés.

Az elmúlt időszakban, sajnos, nem mindig volt felhőtlen a kárpátaljai magyar kisebbséghez való többségi ukrán viszonyulás. Alig egy év alatt háromszor rongálták meg a vereckei emlékjelet, a beregszászi és az ungvári Petőfi-szobrot szintén meggyalázták. A magyar diplomácia heves tiltakozása ellenére a tettesek egyik esetben sem kerültek elő. Egyre gyakoribbak a magyarok elleni kirohanások, sőt, magyarverésekről is tudósított a sajtó, az itteni nacionalista szervezetek kifogásolják a magyarlakta településeken a zászlóhasználatot, követendő példaként emlegetik a szlovák nyelvtörvényt. Feszültséget okozhatnak-e ezek a magyar–ukrán kapcsolatokban, mit lehet tenni ellene, s milyen módszerrel?

– Az elmúlt húsz évben a szomszédos országokban élő magyarság státusában jelentős eredmények születtek, de az utóbbi időben ismét erősödni látszanak olyan tendenciák, amelyek a már elért eredményeket veszélyeztethetik. A magyar kormány bel- és külföldön egyaránt fellép a nacionalizmus, a faj- és idegengyűlölet, valamint az antiszemitizmus minden megnyilvánulásával szemben. Az emberi és ezen belül a kisebbségi jogok védelme és tiszteletben tartása a magyar külpolitika egyik kiemelt prioritása. A kisebbségi jogok terén kivívott status quo megőrzését, azok érvényesülésének biztosítását, a már megszerzett jogok megszilárdítását és bővítését jelenti. A határainkon túli magyar kisebbségek helyzetével való törődés a mindenkori magyar kormány alkotmányos kötelezettsége, a szomszédos országokkal fenntartott kapcsolatban megkerülhetetlen tényező. A külkapcsolatok alakítása során arra törekszünk, hogy a kormányzati párbeszédben hangsúlyosan jelenítsük meg a határon túli magyarság problémáit, igényeit, álláspontját, hogy a magas szintű látogatások programjának részét képezzék a helyi magyarság szervezeteivel való megbeszélések, hogy egy-egy probléma kezelése velük egyeztetett módon valósuljon meg.

– Az ukrajnai magyarságot igen nagy aggodalommal tölti el az oktatási rendszerét érő kormányintézkedés-sorozat. Mit tud és mit szándékszik tenni az itteni kisebbség érdekében a magyar kormány?

– Az országaink területén élő magyar és ukrán nemzeti kisebbségek széttéphetetlen szálat jelentenek népeink között. A jövőben is mindent el kell követnünk annak érdekében, hogy kisebbségeink megőrizhessék, fejleszthessék az önazonosságukat hordozó nyelvüket, kultúrájukat, ápolhassák hagyományaikat, és így kiteljesítve identitásukat szülőföldjükön, hazájukban otthon érezhessék magukat. Éppen ezért vélem úgy, hogy az oktatási rendszer ilyen formájú átalakítása mélyen érinti a kárpátaljai magyar kisebbséget: a kisebbség létének fennmaradását teszi kérdésessé. A legfőbb érintettekkel, a kárpátaljai magyarság szakmai szervezeteivel együttműködve, minden lehetséges kétoldalú fórumon szorgalmazzuk, hogy az ukrán kormány tartsa tiszteletben azokat a jogokat, amire Ukrajna kétoldalú és nemzetközi szinten kötelezettséget vállalt, és állítsa vissza az elmúlt években kialakult és zökkenőmentesen működő, de kedvezőtlen irányban megváltoztatott gyakorlatot a magyar nemzeti kisebbség anyanyelven folyó oktatása terén. Nemzetközi szervezetekben – Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet, Európa Tanács, Európai Unió – is felhívjuk a figyelmet azokra az anomáliákra, amelyeket az oktatási rendeletek teremtettek. Legutóbb például Carl Bildt-nek, az Európai Unió soros elnökségét adó svéd külügyminiszternek írtam levelet, kérve, hogy az elnökségi periódusa alatt legyen figyelemmel e problémakörre is, s hívja fel Ukrajna vezetőinek figyelmét arra, hogy az ukrán nyelv erősítését célzó jogszabályaik ne korlátozzák a kisebbségi nyelvek használatát.

Javier Solana, az EU főbiztosa nemrégiben kifejtette: csalódott az ukrajnai vezetés sikertelen és erőtlen integrációs politikáját illetően. Magyarország hogyan viszonyul Kijev EU- és NATO-integrációs törekvéseihez, tud-e és hajlandó-e segíteni a közeledésben?

– Magyarország elkötelezett a NATO "nyitott ajtó" politikája iránt, amelyhez mint alapelvhez a Szövetségnek a jövőben is ragaszkodnia kell. Minden ország szuverén joga, hogy megválassza szövetségeseit. A NATO-nak nyitottnak kell maradnia minden demokratikus, az euro-atlanti régióban található ország irányában, amely kész és képes teljesíteni a csatlakozáshoz szükséges követelményeket. Magyarország számára, mint szomszédos ország, ahol jelentős számban található magyar kisebbség, Ukrajna kiemelt stratégiai partner. Mindezek tükrében továbbra is támogatjuk Ukrajna NATO-csatlakozási törekvéseit és arra bátorítjuk a mindenkori ukrán vezetést, hogy használja ki a NATO–Ukrajna Bizottság által nyújtott kereteket a minél hatékonyabb felkészülés érdekében. Magyar részről készek vagyunk átadni a felkészüléssel és a tagsággal együtt járó tapasztalatokat, és lehetőségeink szerint segítjük Ukrajnát ebben a folyamatban, pl. a védelmi képzés területén. Nagy jelentőséget tulajdonítunk a hatékony kommunikációnak, hogy az ukrán nép is megismerhesse és megérthesse, miben áll a XXI. század elején a NATO-tagság, illetve a NATO-val való együttműködés elmélyítésének jelentősége. Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a gyakorlati elvárások teljesítése, a politikai vezetők eltökéltsége és az ukrán nép pozitív döntése egyaránt szükséges a tagság eléréséhez.

– Számíthat-e az ukrajnai magyarság további könnyítésekre a kapcsolattartás tekintetében? A hivatalos Kijev minden fórumon hangoztatja EU-s vízummentességi kérelmét. Reálisan mikor szűnhet meg az ukrán állampolgárokkal szembeni szigorú vízumrendszer? Első lépésben lehetséges-e annak könnyítése, egyszerűsítése?

– A 2008. január 11-én hatályba lépett magyar–ukrán kishatárforgalmi egyezmény gördülékenyen működik, a rendszerrel mind a kérelmezők, mind a Szerződő Felek hatóságai elégedettek. Az elismert határon túli magyar szervezetek által nyújtható garanciavállalás intézményének 2008. augusztus 1-jei bevezetése óta az érintett külképviseleteken a vízumkiadás összességében problémamentes. A Magyar igazolvány a magyarországi beutazási célt, míg a támogató nyilatkozat az egyéb feltételek meglétét – különösen az anyagi és lakhatási feltételeket – igazolja. A támogató dokumentumok kiadására Kárpátalján a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) jogosult. A vízumeljárásra vonatkozó további kedvezmények nyújtására már csak közösségi szabályozás útján van lehetőség. A 2008. január 1-jétől hatályos EU–ukrán vízumkönnyítési megállapodásnak a magyar külképviseletek általi végrehajtása zökkenőmentes. A 2008. szeptember 9-i EU–ukrán csúcson Nicolas Sarkozy francia elnök bejelentette, hogy az EU és Ukrajna között lehetőleg még 2008 során megkezdődnek azok a tárgyalások, amelyek hosszú távú célja az ukrán állampolgárok vízummentes beutazásának megteremtése. Ukrajnával kezdetét vette a vízumdialógus, ugyanakkor a vízummentesség hosszú távú célkitűzés. A szakértői találkozók, valamint az EU–Ukrajna vízumkönnyítési vegyes bizottság eredményéről legutóbb a június 3-i EU–ukrán bel- és igazságügyi trojkán számolt be a bizottság. Magyar részről támogatjuk Ukrajna vízumliberalizációs törekvéseit, az ukrán vízummentesség elérése továbbra is magyar külpolitikai cél.

– A magyar diplomácia vezetőjeként miként értékeli a szomszédos országok magyar közösségeinek helyzetét, hogyan látja azok jövőjét?

– Magyarország, Szlovákia, Szlovénia és Románia európai uniós csatlakozásával 2004 és 2007 között a magyarság nagy része az unió polgárává vált. Az európai integráció folyamata, ha különböző szinteken is – a kárpátaljai magyarok kivételével – ma már a régió összes magyar közösségére kiterjed. Ez korszakváltást jelent történelmünkben, új kereteket és lehetőségeket teremt a magyar–magyar együttműködésben. Ezzel együtt a kisebbségi jogok tekintetében, az uniós csatlakozás nem teljesítette mindenhol a magyarság várakozásait. A kisebbségi helyzetből fakadó nyelvvesztés, asszimiláció, elvándorlás továbbra is folytatódik. E folyamatok megállításának reményében üdvözöltük a szerbiai Vajdaságban a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól hozott törvényt, amely példaértékű a kisebbségvédelem terén. Szlovéniában is megkezdődött az átfogó nemzetiségi törvény, valamint a kisebbségi közösségek anyanyelvének használatára vonatkozó törvényi szintű jogszabály megalkotása. A romániai magyarság érdekeit megkerülhetetlen politikai erőként képviseli az RMDSZ Romániában. Az utóbbi időben a magyar külpolitikának a legtöbb feladatot a szlovák–magyar viszony rendezése adta, ez irányban a párbeszéd mind miniszterelnöki, mind külügyminiszteri és szakértői szinten elindult. A szlovák államnyelvtörvény ügyét az EBESZ közvetítésével igyekszünk oly módon rendezni, hogy összhangban legyen az ott élő magyarság érdekeivel, elvárásaival. A kárpátaljai magyar oktatás helyzete is veszélybe került. A témát minden egyes kétoldalú tárgyaláson hangsúlyosan vetjük fel. Emellett a magyar kormány szorgalmazza minden szomszédos ország euroatlanti integrációját. Arra törekszünk, hogy az Unió bővítése tovább folytatódjon, s hosszabb távon az egész Kárpát-medencei magyarság része legyen az Európai Uniónak.

– Információink szerint hamarosan ukrán–magyar külügyi találkozóra kerülhet sor. Amennyiben igaz, hol és mikor lesz a találkozó, s ott milyen kérdések kerülnek napirendre?

– Nagyon vártam már a találkozót Volodimir Handogij megbízott ukrán külügyminiszterrel, amire végül is legnagyobb sajnálatomra nem kerülhetett sor október első hetében. Közben, 2009. október 9-én Ukrajnában megválasztották Petro Porosenko urat külügyminiszterré. Ez alkalomból levélben gratuláltam neki, s meghívtam magyarországi látogatásra. E látogatás időpontját diplomáciai csatornákon egyeztetjük. Megjegyzem, egy külügyminiszteri találkozón a kétoldalú kapcsolatok bármely aspektusa napirendre kerülhet, a meg nem kerülhető problémás kérdések csakúgy, mint az előremutató együttműködések. Nem szeretnék azonban ennyire előreszaladni az időben, a találkozó témáiról majd beszéljünk akkor, amikor már tudjuk, hogy mikor kerül sor rá, hiszen – természetesen – tájékoztatni fogjuk majd a sajtót, s rajta keresztül a közvéleményt is.

– Összességében – viszonyítva más szomszédos országokhoz – milyennek ítéli meg az ukrán–magyar politikai, gazdasági és humán kétoldalú kapcsolatokat?

– Jók és rendezettek a magyar–ukrán kétoldalú kapcsolatok. Viktor Juscsenko elnök idén tavasszal hivatalos látogatást tett Budapesten, s találkozott Sólyom László elnökkel, Szili Katalin házelnök asszonnyal és Bajnai Gordon miniszterelnökkel. Ez a látogatás lehetőséget adott a legfelső szintű kapcsolatok folyamatosságának fenntartására, az alapvető kérdések megvitatására. Következetesen támogatjuk Ukrajna mielőbbi bevonását az európai biztonsági, politikai és gazdasági struktúrákba, és nagyra értékeljük Ukrajna ennek érdekében megtett erőfeszítéseit. Magyarország kiemelt figyelemmel támogatja Ukrajna vízum-liberalizációs törekvéseit. Messzemenően érdekeltek vagyunk a kétoldalú gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok további fejlesztésében. A forgalom 1996-tól kezdve minden évben jelentősen bővült a globális válság kirobbanásáig. A 2009 első félévi exportunk és importunk a 2008. évi azonos időszakban regisztrált kivitelnek és behozatalnak csupán a 46, illetve 34%-a. A pénzügyi-gazdasági válság által jelentősen visszavetett kereskedelmi forgalom élénkítésére konkrét üzleti lehetőségek, irányvonalak beazonosítását tartom szükségesnek. Ennek alapján a Záhony–Csap logisztikai központ fejlesztése, a határ menti gazdasági kapcsolatok, valamint a bioenergetikai terület lehet együttműködésünkben kiemelkedő fontosságú. Magyarország számára stratégiai jelentőségű az Ukrajnán keresztül érkező oroszországi energiaszállítások kiszámíthatósága, biztonsága, átláthatósága. Remélem, hogy minden érintett fél tartja magát a megállapodásokhoz, maradéktalanul teljesíti szerződésben vállalt kötelezettségeit és ezzel elkerülhetővé válik az előttünk álló télen a 2009 elején egész Európában nagy aggodalmat keltő gázválság megismétlődése. Nagy jelentőséget tulajdonítunk a regionális együttműködésnek kétoldalú kapcsolatainkban, szorgalmazzuk a határokon átnyúló együttműködési formák erősítését, az összehangolt térség- és infrastrukturális fejlesztések, komplex együttműködési projektek megvalósítását. A határokon átnyúló kapcsolataink és regionális együttműködésünk szorosabbá tétele érdekében kiemelten támogatjuk például a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó Magyarország–Szlovákia–Románia–Ukrajna Európai Szomszédsági és Partnerségi Eszköz Határon Átnyúló Együttműködési Programot, amely új kereteket és forrásokat teremt a határ menti régiók fejlesztéséhez. Ugyanilyen hasznos lehet majd az Európai Unió kidolgozás alatt lévő Duna Régió Stratégiájában rejlő lehetőségek feltérképezése és kihasználása.

Hegedűs Csilla

Minden jog fenntartva © 2009 Kárpáti Igaz Szó