2009. október 17., szombat Országos közéleti lap V. évfolyam, 150. (822.) szám
CímlapHírekMagunkrólLinkekHirdetésArchívum • Élet-Jel 2009: 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 Főszerkesztő
Összehangolt Kárpát-medencei kutatómunka

A határon túli magyar kisebbségek közötti együttműködést, közös nyelvstratégia létrejöttét és az anyanyelv megtartását igyekszik elősegíteni a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) határon túli szervezeteinek közös kutatási programja.

Az MTA határon túli nyelvi kutatócsoportjait tömörítő Termini Kutató Hálózat kétnapos debreceni konferenciáján megvitatták azokat a szakmai kérdéseket, amelyek a szlovéniai, ausztriai, szlovákiai, ukrajnai és romániai szervezetek közös stratégiájába illeszthetők.

Péntek János, a Kolozsvári Akadémiai Bizottság elnöke a Magyar Távirati Iroda érdeklődésére elmondta, a nyelvi kutatócsoportok hálózatát az MTA megbízásából hozták létre. A cél az, hogy a határon túli magyar kutatásokat "behozzák" az akadémia kereteibe, határozott irányt szabjanak a különböző tagszervezetek tevékenységének, továbbá közös projekteket és pályázatokat indítsanak. A termini hálózat által végzett nyelvi kutatással kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy annak legfőbb célja a magyar nyelv megtartása a Kárpát-medence magyarok lakta részein az élet minden területén és minden szintjén. Példaként említette az anyanyelv használatát az oktatásban, a hivatalos ügyintézésben és a sajtóban.

A Magyar Tudományos Akadémia határon túli kutatóműhelyeinek egyike a beregszászi Hodinka Antal Intézet. Ennek vezetője, dr. Csernicskó István lapunk megkeresésére elmondta: ilyen tanácskozásra minden év októberében kerül sor. A debreceni volt a harmadik. A konferencián egyeztettek a partnerműhelyekkel, hogy 2010-ben milyen kutatási programokat fognak együtt végrehajtani.

– Annak, hogy az I. világháború után a magyar nemzet több államba szakadt, számos nyelvi következménye van – mondja dr. Csernicskó István. – Az egyik, hogy a kisebbségek csak korlátozottan használhatják anyanyelvüket. Az egyik kiemelt kutatási téma a határon túli magyar közösségek nyelvpolitikai, nyelvi jogainak felmérése, a változások fokozatos rögzítése. Ez utóbbi téma például a szlovákiai nyelvtörvény elfogadása és az ukrajnai oktatáspolitikai döntések következtében került előtérbe ezen a tanácskozáson is.

A kisebbségi helyzet folyományaként valamennyi közösség nyelvhasználatában számos olyan elem használatos, melyek a többségi nyelvek hatására jöttek létre. Ide tartoznak például az úgynevezett kölcsönszavak, amelyek között vannak olyanok, amelyek csak egy-egy régióban használatosak. Ennek a témakörnek a kutatása is összehangoltan folyik, eredményeként már létrejött egy egységes internetes adatbázis, mely bárki számára hozzáférhető akár ide kattintva.

Mint azt a Hodinka Antal Intézet vezetője megjegyezte, a szocializmusban Magyarország nem figyelhetett a határain túl élő magyar közösségekre. Ez a szótárakon is látszik. Ezek nem a magyar nyelv, csupán a magyarországi magyar nyelv szótárai lehettek. Fontos kutatási program, hogy az újonnan megjelenő szótárakban a magyar nyelv határon túli változataiban élő szavak is helyet kapjanak, hisz ezek is részei: több ezer ember használja őket nap mint nap. Ezt a programot "határtalanítás"-ként emlegetik. Eredményeképpen ma már az Értelmező szótár 2. kiadása, az Osiris Kiadó által megjelentetett Helyesírási és Idegen szavak szótára, az Értelmező szótár+ című kiadvány stb. tartalmaz olyan szavakat és szójelentéseket, melyeket Magyarországon nem ismernek. Például a felszámol szónak a "bért, járandóságot számfejt" jelentése csak Kárpátalján ismert, Magyarországon ez a szó "valamit megszüntet" jelentésében használatos. Ha egy magyarországi magyar azt olvassa a Kárpáti Igaz Szóban, hogy "Kárpátalján újra felszámolják a nyugdíjakat", akkor ma már az említett szótárakban megnézheti, hogy ez nem azt jelenti, hogy az ungvári vagy técsői idősek nyugdíj nélkül maradnak, hanem azt, hogy új módszer szerint kerül számfejtésre járandóságuk.

– Dolgozunk azon is, hogy az új számítógépes szövegszerkesztők helyesírás-ellenőrzője már ne húzza alá pirossal a határon túli magyar településneveket – folytatja. – Ma még a Huszt, Máramarossziget, Zenta stb. szavakat hibásnak értékeli a program, de ez hamarosan megváltozik.

A Hodinka Antal Intézet ezeknek a felméréseknek a kárpátaljai részét végzi. Emellett olyan kutatásaink is vannak, melyek specifikusan kárpátaljaiak. Ilyen például annak a vizsgálata, milyen összefüggés van az iskolai oktatás nyelve és a nemzeti identitás vagy épp a nyelvismeret között; annak felderítése, miért ilyen alacsony a többségi nyelv ismeretének szintje a helyi magyar közösségben. De együttműködünk magyarországi intézményekkel is. Például részben a Hodinka Antal Intézet koordinálta az Új Magyar Nyelvatlasz adatainak kárpátaljai gyűjtőmunkálatait is.

Azért dolgozunk tehát és annak érdekében működünk együtt magyarországi és más határon túli nyelvészeti műhelyekkel, hogy minél többet tudjunk meg a magyar nyelvről, a magyar nyelvhasználatról, és azért, hogy a kutatásaink során megszerzett ismereteket az anyanyelv hosszú távú megtartása, illetve az ezt használó emberek érdekében kamatoztassuk.

Tóth Viktor

Minden jog fenntartva © 2009 Kárpáti Igaz Szó