2009. október 13., kedd Országos közéleti lap V. évfolyam, 147. (819.) szám
CímlapHírekMagunkrólLinkekHirdetésArchívum • Élet-Jel 2009: 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 Főszerkesztő
Ki mérgezte meg Viktor Juscsenkót?

A 2004-es, botrányoktól kísért elnökválasztási kampányt nagyban befolyásolta a Viktor Juscsenkót ért állítólagos mérgezési merénylet. A feltételes mód azért indokolt, mert azóta sem derült ki: mi is történt valójában. Sőt, ma már annyit sem tudunk biztosan, mint akkor. Az ügy éppen aktuális részleteiről lapunk rendszeresen beszámolt, s most ismét adódtak olyan momentumok, melyek érdeklődésre tarthatnak számot.

A később nyertes államfőjelölt elleni mérgezés híre akkortájt vezető helyen szerepelt a világsajtóban, annak folytatásán ma is nagyon szívesen csámcsog a média szintúgy, mint a kárpátaljai – legyen az ukrán vagy magyar – átlagpolgár. A témának még az is aktualitást adhat, hogy október 19-én startol a jövő évi elnökválasztási kampány.

Azt, hogy pontosan mi történhetett Viktor Juscsenkóval, öt év alatt sem volt képes kideríteni a főügyészségen kizárólag ezen ügy megoldására létrehozott nyomozói csoport. Most is csak feltételezéseik vannak a történtekről. A főügyészség verziója változatlanul az, hogy 2004. szeptember 5-én kerülhetett a későbbi elnök szervezetébe a méreganyag, a vérvizsgálat során kimutatott dioxin. Aznap éppen a titkosszolgálat főnökének helyettesénél ebédelt Juscsenko. Stábja az eset után azt próbálta elhitetni a közvéleménnyel, hogy ezen az ominózus ebéden követték el a merényletet, ami mögött feltételezhetően riválisai állhatnak. Csakhogy ez a fajta feltételezés azóta sem nyert semmifajta bizonyítást, noha valamennyi fontos pozícióban Juscsenko emberei ültek, s még ma is ők ülnek.

Közben a parlamentben is létrehoztak egy vizsgálóbizottságot, amit a régiós Volodimir Szivkovics vezet. Ezt figyelembe véve azon sem lepődhetünk meg, hogy a főügyészség és az említett parlamenti bizottság rendre más és más jelentéseket fogalmaz meg a nyomozás részleteit és állását illetően. Ám a legutóbbi ilyen véleménykülönbség mégis meglepő volt.

Az történt, hogy a főügyészség által a Szivkovics-féle vizsgálóbizottságba delegált tag, bizonyos Larisza Cserednicsenko jelentést tett "főnökének", Olekszandr Medvegyko főügyésznek. Az elviekben titkos dokumentum hogy, hogy nem nyilvánosságra került. Ebben pedig a főügyészségnél osztályvezetőként tevékenykedő Cserednicsenko nem kevesebbet állít, minthogy senki sem követett el merényletet Juscsenko ellen, hanem saját stábja ötlötte ki az egészet. A jelentésben az szerepel, hogy az egyik bécsi klinikára szállított Juscsenko vérmintáját előbb Amerikába küldték, s ott adagoltak hozzá dioxint, s a bécsi orvosok már a sietve visszajuttatott és manipulált mintát vizsgálták meg, és jutottak a mérgezés tényének megállapítására. Sőt, állítólag arra is bizonyíték van, hogy az egész akciót az amerikai titkosszolgálati ügynökök bonyolították. Ezt a dokumentum szerint egy telefonbeszélgetés hangfelvétele is bizonyítja, amit Katerina Juscsenko "first lady" és egy Roman fedőnévre keresztelt ügynök bonyolított le 2004 októberében, azokban a napokban, amikor kirobbant az elnökválasztás későbbi végeredményét alaposan befolyásoló botrány.

Az ügy súlyát érzékelteti, hogy a jelentés kiszivárogtatása után Cserednicsenkót lapátra tették a főügyészségnél. Kirúgását a bíróságon támadta meg. Közben Olekszandr Medvegyko határozottan állítja: egyértelmű bizonyítékaik vannak a szándékos dioxin-mérgezésről. Ugyanakkor hozzáteszi, azokat egyelőre nem tudják érvényesíteni, s mindez politikai spekulációra ad lehetőséget másoknak. Hogy a főügyészség miért nem tudja igazolni saját álláspontját, az nem derül ki Medvegyko szavaiból...

D. Gy.

Minden jog fenntartva © 2009 Kárpáti Igaz Szó