2009. október 6., kedd Országos közéleti lap V. évfolyam, 143. (815.) szám
CímlapHírekMagunkrólLinkekHirdetésArchívum • Élet-Jel 2009: 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 Főszerkesztő
Tankönyvhiány sújtotta oktatás
Már a Beregszászi járásban is egyre több a kétnyelvű iskola

A Bereg-vidék iskoláiban is javában tart már a tanév. Mint köztudott, az idén érettségizőknek nem lesz könnyű a helyzetük, mivel a 2009–2010-es tanévben a végzősök előreláthatóan csak ukrán nyelven adhatnak majd számot a tudásszintjükről.

Hány tanintézményt tartanak számon a Beregszászi járásban? – kérdeztük a legalapvetőbbet Babják Edittől, a járási oktatási osztály szakemberétől.

– 42 iskola működik, ebből 21 magyar, 10 ukrán és 11 kétnyelvű. A Nagyberegi Református Líceumról sem feledkezzünk meg. A Beregszászi járásban hatezer-százhetvenhat gyerekből 4578-an tanulnak magyar nyelven. A múlt évhez képest az idén 221-gyel kevesebb gyerek kezdte meg az első osztályt. A magyar iskolák közül Gecsében például az idén nem nyílt első osztály, de mondjuk az ukrán tannyelvű bakosi középiskolában sem.

– Egyre többen döntenek úgy, hogy ukrán tannyelvű iskolában taníttatják gyermeküket. Mi az oka ennek?

– A szülők egy része bizonytalan. Elégedett ugyan a magyar iskolák oktatási rendszerével, ugyanakkor az érvényesülés lehetőségét a jó ukrán nyelvtudásban látja, s ez a döntő a választáskor. Ez a folyamat az emelt szintű érettségi bevezetése óta felerősödött. Részben ez is oka annak, hogy a járás több magyar iskolájában párhuzamos ukrán osztályokat nyitottak, melyeknek többségében magyar ajkú gyerekek tanulnak. Kétnyelvű iskola van például Beregújfaluban, Kis- és Nagybégányban, Jánosiban, Dédában. Színmagyar középiskola Mezőváriban, Gáton, Mezőkaszonyban, Bátyúban van, emellett kizárólag magyar nyelven az említett beregi és a Jánosi Szaklíceumban folyik még az oktatás.

A párhuzamos osztályok megnyitása következtében idővel kevés lehet majd az osztályterem, annak ellenére, hogy a gyermeklétszám elviekben nem változik.

– Milyen problémákat vet fel az új iskolarendszer?

– A 12 osztályos iskolarendszer bevezetése a mostani 9. osztályos tanulókat érinti a legérzékenyebben. A járásban összesen 493 kilencedikes tanuló van. Sajnos, nemhogy magyar, de még ukrán nyelven is nagyon kevés tankönyv áll a rendelkezésükre. Informatikából például nincs is. A tanulók 505-öt kaptak ukrán irodalomból, ugyanennyit ukrán nyelvből, magyar nyelvből és irodalomból, a többi tantárgyból egyelőre nem érkeztek meg a tankönyvek.

Idegen nyelvből, földrajzból, Ukrajna történelméből, jogtanból, egészségtanból és művészettörténetből kizárólag ukrán nyelvű van a kisebbségi tanintézményekben is, ami nagyban megnehezíti majd a magyar iskolák helyzetét.

– A tanárok eleget tudnak tenni a velük szembeni megnövekedett elvárásoknak?

– Tanáraink túlnyomó többsége Ukrajnában szerzett diplomát. Tehát feltehetően elsajátította az államnyelvet olyan szinten, hogy tanítani tudjon. Nem könnyű egyik pillanatról a másikra átállni, de véleményem szerint egy felkészült pedagógus számára ez nem okoz gondot. Az idén 27 új tanárnak tudtunk munkát biztosítani. A szakember-ellátottság terén a kis iskoláknál akad probléma. Sok helyen nem minden tantárgyat szaktanár oktat, mert kevés a gyerek, így kevesebb az órák száma is. Ellenben túljelentkezés van a magyar nyelvű alsós tanítókból.

– Mi az oka annak, hogy a jól tanuló magyar diákok jelentős része elbukott az emelt szintű teszteléseken?

– Az ukrán nyelv elsajátításánál a minősítési kritériumok a magyar iskolák diákjai számára alacsonyabbak voltak az ukrán iskolásokkal szemben. Azaz ugyanazért az érdemjegyért kevesebbet kellett teljesíteniük. Ezek a különbségek persze kiütköztek, mivel a számonkérésnél mindenki egyforma elbírálás alá esett. Ahhoz, hogy egy magyar gyerek ugyanolyan teljesítményt tudjon nyújtani, más megközelítésből kellene az államnyelvet oktatni.

Molnár Bertalan

Minden jog fenntartva © 2009 Kárpáti Igaz Szó