2009. október 6., kedd Országos közéleti lap V. évfolyam, 143. (815.) szám
CímlapHírekMagunkrólLinkekHirdetésArchívum • Élet-Jel 2009: 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 Főszerkesztő
Kevés ásványvizet iszunk

Az örök kérdés – a kristálytiszta kútvíz vagy a föld mélyéből nyert ásványvíz az egészségesebb? Egy biztos: a harmadik szereplő, a vezetékes csapvíz rég kiesett e sajátos vetélkedésből.

Elemzők állítják, a nagy ásványvízfogyasztó nemzetekhez képest mi, kárpátaljaiak, annak ellenére, hogy vidékünkön kis túlzással élve minden száz méteren található forrás, bizony kevés ásványvizet iszunk. Évente fejenként még huszonhárom litert sem, ami egy hónapra lebontva nem éri el a két litert. Ennek logikáján napi ásványvízfogyasztásunk egy deciliter alatt marad. Van, aki vodkából többet iszik...

A fogyasztónak egyetlen mentsége lehet: a forgalomba kerülő palackokban gyakran nem az van, amit a címke hirdet, helyette szénsavval dúsított közönséges víz. Az orvosok szerint egészségünkre ez sem káros, ám eredeti élettani funkcióját nem tölti be, hiszen ásványi anyagokat nem tartalmaz.

A természetes ásványvizek literenként ötszáz és négyezer-hatszáz milligramm ásványi anyagot tartalmaznak. Jellegük szerint elsősorban kalcium-, magnézium-, nátrium-, hidrogén-karbonátos, kloridos, szulfátos vizek, illetve ezek változatai. Néhányuk jelentős mennyiségű fluort tartalmaz. Fogyasztásukat és forgalmazásukat legfeljebb a hőség, a kánikula napjai emelik a duplájára, olykor a háromszorosára.

– A nyolcvanas évek rendkívül alacsony és nagyjából állandó fogyasztási értékeihez képest az utóbbi két évtizedben Kárpátalján az ásványvízfogyasztás jelentősen növekedett – jelentette ki Jurij Pavlej, a megyei állami környezetvédelmi felügyelőség osztályvezetője. – A fejlődés az 1990-es évek elején kezdődött. Ennek egyik oka, hogy a privatizált állami vállalatok és az újonnan alakultak tulajdonosai megpróbáltak nagyobb gondot és több pénzt fordítani a kitermelésre és a marketingre, ami aztán némiképp visszacsapott. Valószínűsíthető, hogy jelentős mennyiség kerül a hágón és a határainkon túlra. Nincs mit csodálkozni, ha szűkebb pátriánkban kicsi a kereslet.

Egyelőre nincs rá bizonyíték, hogy vidékünk fogyasztói nagyobb figyelmet fordítanának az egészséges táplálkozásra, folytatta a szakember, és a kevésbé értékes, számos adalékanyagot tartalmazó üdítőitalok helyett több ásványvizet innának. Arra viszont igen, hogy a szénsavas ásványvíz lényegesen népszerűbb, mint a szénsavmentes, amelynek aránya alig éri el a tíz százalékot.

– Kárpátalja különleges adottsága, hogy a földkéreg üledékes kőzettömegét és az abba zárt vízkészletet a hő nagyobb mértékben járja át, mint a Föld egyéb területein – tette hozzá az elmondottakhoz Viktor Pogorelov, a megyei gazdasági főosztály vezetője. – Ennek következtében a régiónkban számon tartott háromszázhatvan gyógy- és ásványvízforrás jelentős mennyiségű hasznos anyagot tartalmaz. Üzemi kitermelésre jelenleg huszonöt vállalatnak van engedélye, amelyek Ukrajnán kívül Magyarországra, Szlovákiába, Belaruszba, Kanadába és az Egyesült Államokba szállítanak.

A hazai fogyasztás csökkenése mellett Kárpátalja ásványvízexportja az idén tizenegy százalékkal esett vissza, ám még így is közel százharmincezer litert szállítottunk az említett országokba, elsősorban pillepalackokban, mert az üveggöngyöleg már teljesen eltűnt a nemzetközi piacról.

– Nemcsak mi fogyasztunk kevesebb ásványvizet a kelleténél – fejtette ki a továbbiakban az osztályvezető –, hanem az egész világ. – Az orvosok egészségünk érdekében sokkal többet javasolnak. Hogy miért nem használjuk ki lehetőségeinket, egyszerűen megfoghatatlan. Az árfekvés és a termelékenység kihasználatlansága ilyen szempontból nem lehet igazán nyomós ok. Viszont nagyon elszomorító, hogy éppen ezen oknál fogva a drahivszkei, a szojmi és a dravecki források kiaknázása együttesen sem éri a megyei ásványvíz-kitermelés öt százalékát, pedig olyan nyomelemeket is tartalmaznak, amelyeket más vizek nem. A leghatározottabb visszahúzó tényező azonban nagy valószínűséggel mégiscsak az, hogy nem vagyunk képesek változtatni szokásainkon, beidegződéseinken, nem törődünk kellőképpen egészségünkkel.

Nigriny Szabolcs

Minden jog fenntartva © 2009 Kárpáti Igaz Szó