2009. október 3., szombat Országos közéleti lap V. évfolyam, 142. (814.) szám
CímlapHírekMagunkrólLinkekHirdetésArchívum • Élet-Jel 2009: 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 Főszerkesztő
Verespatak kivár és reménykedik

Miközben a kanadai–román bányászcég képviselői magabiztosan száguldoznak terepjáróikkal Verespatakon, a lakosok minden újabb napnak örülnek, amelyet szülőfalujukban tölthetnek.

Célunk, hogy még egy napot, egy-egy hónapot, újabb évet nyerjünk, és ekképpen életünket itt tölthessük, ahol születtünk, Verespatakon – mondja Eugen David, a verespataki aranybánya-tervet ellenző Alburnus Maior Egyesület elnöke.

David bizakodó: úgy véli, az egyesülete által jogerősen megnyert bírósági perek, a Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) kanadai–román bányacég által megszerzett településrendezési és a régészeti engedélyek sorozatos bírósági megsemmisítése feljogosítja a reménykedésre. Az Alburnus Maior elnöke azt mondja, habár az RMGC már megszerezte a helyi ingatlanok három negyedét, amíg a településen maradottak kitartanak, a bányaterv nem valósulhat meg.

Derűlátón nyilatkozott Sorin Jurca, a Romániai Soros Alapítvány verespataki tájékoztatási központjának vezetője is. Az általa vezetett iroda azt próbálja tudatosítani, hogy két évezrednél hosszabb múltjával Verespatak olyan páratlan kulturális örökséggel rendelkezik, amelyet a településen élők boldogulása érdekében számtalan módon lehetne hasznosítani.

A Verespatakon maradt lakosok azonban továbbra is bizonytalanok. Ezt az érzést az is erősíti, hogy az RMGC alkalmazottai mesés terepjárók tucatjaival száguldoznak naphosszat a községben, s azt a látszatot keltik, hogy a bányaterv töretlenül halad a megvalósítás felé. Aggasztja a verespatakiakat az is, hogy Nicolae Nemirschi román környezetvédelmi miniszter nemrég kijelentette: ha az RMGC betartja az uniós normákat, nem látja okát a bányaterv elutasításának.

Az RMGC azonban abban bízik, hogy az ellenállást reklámkampánnyal és a kiszabott feltételek teljesítésével legyőzheti, és a projektet sikerre viheti. Románia ugyanis súlyos gazdasági válságban van, a Verespatak alatt rejlő mintegy 330 tonna arany, illetve 1600 tonna ezüst kitermelésével az ország költségvetése is jól járna.

Főképpen, hogy a bukaresti kormányzatot egyszerre több oldalról is győzködik: ne álljon a ciános technológia útjába. Nagybányán orosz cégek indítanák újra a tiszai katasztrófát okozó zagyfeldolgozó üzemet, Dévától északra pedig a kanadai European Goldfields (80%) és a román állam birtokában lévő Minvest vállalat (20%) által létrehozott Deva Gold SA tervez szintén ciántechnológiás aranybányát.

Ha a korábbi, liberális-RMDSZ kormány ellenezte a verespataki bányaberuházást, és annak engedélyeztetését fel is függesztette, a 2008 novemberében hatalomra került nagykoalíció a tervet szemmel láthatóan nem ellenzi.

Minden jog fenntartva © 2009 Kárpáti Igaz Szó