2009. október 3., szombat Országos közéleti lap V. évfolyam, 142. (814.) szám
CímlapHírekMagunkrólLinkekHirdetésArchívum • Élet-Jel 2009: 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 Főszerkesztő
Ünnep hangulat nélkül

Október első vasárnapja a tanítók napja. Szakmai ünnepük alkalmából ilyenkor ünnepelnek az oktatók.

A kárpátaljai pedagógustársadalom a 2009–2010-es tanévben összesen 26 ezer főt számlál. Az általános és középiskolákban 17 ezer 500 tanító dolgozik. 5275 a magasan képzett szaktanárok száma, 2316-an a nyugdíjkorhatár elérése után is folytatják munkájukat. A tantestületek tagjainak több mint 75 százaléka a gyengébbik nemhez tartozik.

Mint azt Mihajlo Motilcsak, a megyei oktatási és tudományos főosztály vezetője lapunknak elmondta, olyan kimutatást nem készítenek, hogy a nemzetiségi iskolákban hányan dolgoznak. A múlt évi szakmai ünnepen összesen négyen kapták meg az Érdemes Tanító címet, s ugyanennyien vehették át az Érdemekért Érdemrend I., illetve II. fokozatát.

Kárpátalján jelenleg két olyan szakmai szervezet van, amely a magyar nemzetiségű pedagógusokat tömöríti: a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (elnöke Orosz Ildikó) és a Kovács Péter vezette Kárpátaljai Magyar Oktatásért Szülők és Pedagógusok Tanácsa (KAMOT).

– Az idei tanítók napja hangulatát beárnyékolja az a leépítés, ami a kárpátaljai magyar oktatási rendszerben tapasztalható – fejti ki a KAMOT elnöke. – A helyzet súlyát az idősebb és a fiatalabb kollégák egyaránt érzik és átérzik, és a szülők is támogatnak bennünket.

– Mennyire népszerű manapság a szakma?

– Sok fiatal választja a tanári pályát. A tapasztalat az, hogy az első öt év a döntő. Ha az illető ezt követően is tanárként dolgozik, nagy valószínűséggel az iskolából fog nyugdíjba menni. De nézzük a számokat. Az általam vezetett Ungvári Drugeth Gimnáziumban heti 18 óra esetén egy kezdő tanár fizetése papíron 1054 hrivnya, amit még 19,6 százalékos adóval sújtanak. Ugyanebben a tanintézményben annak a filológusnak, aki már húsz éve dolgozik a pályán, heti 18 órája van, osztályfőnök és kabinetfelelős, emellett füzetjavítást is végez, 2260 hrivnyát számolnak fel, ami ugyancsak adóköteles. Mintegy 1750–1800 hrivnyát kap kézhez. Ilyen feltételek mellett nehéz vonzóvá tenni a pályát. A kollégák elhivatottságból dolgoznak, ezért is hivatásnak, nem pedig szakmának szoktuk nevezni a tanítást.

A szakma nőiesedésének hatásai

A pedagógus szakma mára erősen elnőiesedett. Vajon milyen hatással van ez a gyerekek lelki fejlődésére? – tettük fel a kérdést Viktorija Oniscsuknak, az Ukrán Pszichoterapeuták Kárpátaljai Egyesülete elnökének:

– A jelenség kétségkívül rányomja bélyegét a gyerekek harmonikus lelki fejlődésére és inkább negatív hozadéka van. A fiatalokban az a hamis sztereotípia alakul ki, hogy a döntés joga mindig a nőé. Különösen erőteljesen jelentkezik e probléma a 11–13 éves kisfiúk és az idősebb, nyugdíj előtt álló tanítónők között. Ez a tipikus példája a generációs különbségnek. Maguk a tanárnők is gyakran panaszkodnak, hogy férfikollégáik könnyebben fegyelmezik az osztályt. Ez a fiziológiai különbségekből fakad: a nők többet beszélnek és a tónusuk is más, egészen másként érzékelik és értékelik a veszélyhelyzeteket, s emiatt nem értik meg a "férfierejüket" próbálgató fiúkat.

Kivételek persze mindig akadnak. Vannak női pedagógusok, akik képesek növendékeik „fejével gondolkodni”. Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy a tanárok elsősorban saját magukkal legyenek harmóniában, ami sajnos igen ritka jelenség napjainkban.

M. T.

Kovács Péter bízik abban, hogy a jövő évi elnökválasztás után a jelenleg tapasztalható negatív folyamat pozitív irányba fordul, és az ukrajnai nemzetiségek élni tudnak azokkal a jogokkal, amivel még a szovjet időkben is rendelkeztek. Ehhez viszont szerinte az szükséges, hogy a nemzetiségek, köztük a magyarság, egységesen olyan jelölt mögé álljanak, aki a programjában biztosítani kívánja a jogaikat, különösen az anyanyelven való tanulás jogát.

– Lassan húsz éve, hogy a szakmában vagyok. A szovjet rendszerben tényleg könnyebb volt a tanár dolga – mondja Micik Julianna, a Beregszászi 4. Sz. Kossuth Lajos Középiskola igazgatója. – A szülők odafigyeltek a gyerekeikre, nem volt annyi minden megengedve nekik, mint manapság. Egyre kevesebben nevelik tiszteletre gyereküket, s a tanárok sem léphetnek fel szigorúbban a nehezen kezelhető tanulókkal szemben. Buktatni sem szabad, így a gyerek nem retteg a visszamaradástól és az ezzel járó szégyentől.

– Hogyan oldható meg a fiatal és az idősebb pedagógusgeneráció összehangolása?

– Negyvennégyen vagyunk, ami elég nagy szám, ezért sokszor nincs könnyű dolgom. Az elmúlt néhány évben a kollektíva megfiatalodott: többnyire negyven körüli pedagógusok alkotják, de van néhány huszonéves is. Nyugdíjas-korú alig. Tehát a munkatársak zöme megállapodott, nagy tapasztalattal bíró szakember. Tény, hogy a fiatalabb generációnak teljesen más a mentalitása, mint az idősebbeknek, például nem kedvelik a társadalmi munkát. Az idősebb kollégák tanácsait viszont szívesen veszik.

B. Cs. – H. Cs. – T. V.

Minden jog fenntartva © 2009 Kárpáti Igaz Szó