2009. október 3., szombat Országos közéleti lap V. évfolyam, 142. (814.) szám
CímlapHírekMagunkrólLinkekHirdetésArchívum • Élet-Jel 2009: 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 Főszerkesztő
Összefogás az anyanyelv mellett

Kijevben tartotta alakuló ülését az Orosznyelvű Ukrajna elnevezésű társadalmi szervezet, önmagát érdekvédő társadalmi mozgalomként határozva meg. Az önmeghatározás kiemeli a már létező civil szervezetek sorából, amelyek zömükben a hagyományőrzés kulturális miszsziójára vállalkoztak.

A szervezet az orosz és egyéb ukrajnai nyelvek védelmét kívánja ellátni, hangsúlyozta programbeszédében Vagyim Kolesznyicsenko parlamenti képviselő, az Orosznyelvű Ukrajna vezetője, aki szinte egyedüliként minden adódó alkalommal felemelte hangját nem csak az orosz, hanem a kárpátaljai magyar kisebbséget érő jogsértések ellen is.

Az alakuló ülésen szinte valamennyi orosz társadalmi szervezet képviseltette magát, jelen voltak a Krími Autonóm Köztársaság parlamentjének, a harkivi, mikolajivi, odesszai, donecki, luhanszki megyei tanácsok képviselői, az Orosz Föderáció ideiglenes ügyvivője, Magyarország és Románia nagykövetségeinek munkatársai. A konferencia munkájában részt vett dr. Tóth Mihály és Vass Tibor, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség, valamint Vasili Tericanu és Aureca Bozescu, a Románok Ukrajnai Szövetségének tagjai.

Az országos magyar szövetség nevében felszólaló dr. Tóth Mihály az ukrajnai kisebbségek helyzetéről és problémáiról fejtette ki véleményét. Seregnyi olyan törvény született az 1980-as évek végétől, amelyek széles körű önrendelkezési joggal ruházták fel az itt élő kisebbségeket, lehetővé téve az egy tömbben élő nemzetiségek kulturális autonómiáját is. Továbbá hosszadalmas és kínkeserves folyamat végén ratifikálták a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját. Ugyanakkor jelen helyzetben arra kényszerülnek a nemzetiségi iskolákban tanulók, hogy az egyetemre való bejutás során kizárólag ukránul és ukrán nyelvből tegyenek vizsgát annak ellenére, hogy az állam a mai napig nem biztosította számukra az államnyelv elsajátításának alapvető feltételeit sem, mutatott rá. Valamint a hatályos törvényeket és az alkotmányt sértő, a regnáló oktatási miniszter által kiadott rendelet a nemzetiségi iskolákat ukrán tannyelvűvé kívánja változtatni, időközben pedig gyakorlatilag megszűnt számukra a tankönyvellátás.

Tóth Mihály szerint a kisebbségi jogok csorbulásáról tanúskodó tényeket hosszan lehetne sorolni. A kisebbségek védelméről az ukrán állam áttért a kisebbségektől való védekezésre. Az ország vezetése semmit sem tesz a szélsőséges, nacionalista megnyilvánulások ellen. Az UMDSZ tiszteletbeli elnöke kifejtette: valójában politikai gyökerű problémáról van szó, s megoldás is csak politikai közegben, politikai eszközökkel lehetséges, de ezek jelenleg nem állnak rendelkezésre.

Tóth Viktor

Minden jog fenntartva © 2009 Kárpáti Igaz Szó