2009. szeptemer 26., szombat Országos közéleti lap V. évfolyam, 139. (812.) szám
CímlapHírekMagunkrólLinkekHirdetésArchívum • Élet-Jel 2009: 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 Főszerkesztő
A rettegés barkaszói foka

Rettegve hajtják álomra fejüket a Barkaszón magányosan élő asszonyok. Alvás helyett fülelnek az éjszaka csendjébe és ijedten rezzennek össze minden külső neszre. A korábban nyugodt település életét az augusztusban kezdődött sorozatos betöréses rablások tették zaklatottá.

– Eddig sem voltam jó alvó, most azonban csak percekre hunyom le a szemem. Minden kis zajra felriadok – mondja Sütő Vilma, az egyik sértett. – Megzörren vagy mozdul valami, máris előttem vannak az álarcos alakok, ahogy nyomulnak be az ajtón. Akkor nem féltem. Másnap kezdtem el remegni. Akár meg is ölhettek volna...

Azon az éjszakán a különben harcias és harapós Morzsa valamiért meg sem pisszent. Az évek óta magányosan élő Vilma néni éjjel fél egy tájt arra lett figyelmes, hogy valami mozgás van az udvaron. Elsőre azt hitte, a kutyája az. Két-három perc múlva már csak azt vette észre, hogy recseg-ropog a bejárati ajtó, valakik feszítgetik a zárat.

– Felkapcsoltam a kinti villanyt. Éjszakánként gyakran felkelek és járkálok kint. Most sem féltem. Kinéztem és láttam, hogy valaki elszalad az ablak előtt. Ki akartam menni az előtérbe, akkor vettem észre, hogy a bejárati ajtó már nyitva van.

Az idős asszony szokása szerint nemcsak a bejáratit, hanem szobája ajtaját is kulcsra zárja éjszakára. Amikor az ajtóüvegen át látta, hogy valaki behatolt, félelem nélkül nyitotta a szobaajtó zárját, de mielőtt elfordította volna a kulcsot, a banditák már azt is felfeszítették.

– Négyen nyomultak be a szobába. Három megtermett alak és egy alacsony. Valami harisnyaféle volt a fejükön. A legkisebb késpengefélét tartott a torkomhoz, erősen megragadott és leszorított, hogy moccanni sem tudtam. Azt mondta, maradjak csendben, akkor nem esik bajom. Odavezetett a szekrényhez és rám parancsolt, hogy vegyem elő a pénzt.

Sütő Vilmának száznegyven hrivnyát sikerült félretenni a nyugdíjából. Ezt a soványka tartalékot vitték el a rablók. Egy órán át garázdálkodtak a házban. Míg az egyik lefogta a sértettet, a többiek mindent felforgattak. Több pénzt nem találtak, de megdézsmálták a hűtőszekrény tartalmát, ágyneműt és ékszert is magukkal vittek.

Barkaszón nem ez volt az első rablótámadás. Az idős és szintén egyedül élő Sashalmi Jolánra többször is rátörték az ajtót, az utolsó kopijkáját is elvitték. Panaszt tett az önkormányzatnál, de először nem vették komolyan. A szellemileg kissé zavarodott asszony ugyanis hajlamos különféle történetek kitalálására. Ám, mint kiderült, ezúttal az igazat mondta.

Az elkövetők Tóth Bélánénál is próbálkoztak. A súlyos beteg férjét ápoló asszony házába szintén az éj leple alatt hatoltak be az álarcosok. Irénkének azonban volt annyi lélekjelenléte, hogy elriassza a rablókat:

– Rákiáltottam az egyikre, hogy ismerem. A harisnyát is megpróbáltam letépni a fejéről. Ettől úgy megrettentek, hogy jobbnak látták kereket oldani. Csak utána kezdtem el remegni...

– Az esetekről nyomban tájékoztattuk a körzeti megbízottunkat és kisvártatva ki is szállt a faluba egy egész nyomozó különítmény – mondja Szalontai László helyi vállalkozó. – Az elkövetőket azonban nem a rendőrség fogta el, hanem a helyi polgárőrség.

A történtek után ugyanis Barkaszón megszervezték a polgárőrséget. Éjszakánként négyfős csoportok járőröztek, azóta is ők vigyáznak a rendre. Egy éjszaka zajokat hallottak a templom felől. Odaérve látták, hogy három ember az ajtó felfeszítésével próbálkozik. Két személyt elfogtak, és átadták őket a rendőrségnek. A harmadik elmenekült.

– Az idén a barkaszói az első ilyen bűncselekmény-sorozat a környéken – tájékoztatta lapunkat Mihajlo Vovk, a járási rendőrség főnyomozója. – Tart a nyomozás, ezért csak annyit árulhatok el, hogy pillanatnyilag két roma fiatalember van előzetesben. Hatrendbeli, csoportosan elkövetett rablással és egy lopással gyanúsítjuk őket.

A járási rendőrkapitányság egyik munkatársa megsúgta, hogy lehetnek további gyanúsítottak is. A rablások értelmi szerzője és a bűnbanda vezére ugyanis nagy valószínűséggel még szabadlábon van. A gyanúsítottakat tettükért négytől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntethetik.

Balogh Csaba

Minden jog fenntartva © 2009 Kárpáti Igaz Szó