2009. szeptemer 24., csütörtök Országos közéleti lap V. évfolyam, 137-138. (810-811.) szám
CímlapHírekMagunkrólLinkekHirdetésArchívum • Élet-Jel 2009: 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 Főszerkesztő
Mit nekünk az újinfuenza

Mivel kishazánkban is egyre több helyen üti fel a fejét a H1N1 vírus okozta influenzás megbetegedés, elérkezettnek látom az időt, hogy kedves olvasóimat is beavassam a megelőzés, a védekezés és a gyógyítás legfontosabb teendőibe.

A megbetegedést, mint említettem, a H1N1 jelzésű – leánykori nevén: sertésinfluenza – vírus okozza. Bizonyos nyelvjárásokban újinfluenzának is mondják, mert úgy gondolják, hogy ez a leghatásosabb védekezés ellene.

A sertésinfluenzát a közönséges vagy mezei influenzától legkönnyebben a neve alapján tudjuk megkülönböztetni. A betegen teljesen fölösleges disznókra utaló jeleket keresni. A néphiedelemmel ellentétben a sertésinfluenzát nem az alapján lehet diagnosztizálni, hogy a beteg malac módra étkezik, röfög, nekiáll dagonyázni, vagy disznó ajánlatokat tesz a környezetében felbukkanó bögyös menyecskéknek.

Ez a betegség alapvetően különbözik a madárinfluenzától. A különbségeket leginkább boncoláskor a máj, az epe és más kiválasztó szervek elváltozásain figyelhetjük meg.

Amennyiben influenzagyanú merül fel, a legjobb védekezés, ha kapásból, szemrebbenés nélkül letagadjuk. A sertésinfluenzás státus ugyanis előreláthatólag számos kényelmetlenséggel, sőt veszéllyel jár. Számítanunk kell rá, hogy karanténba vagy járványkórházba dugnak bennünket, ahol számos, valóban súlyos betegséget kaphatunk el.

A védekezésben a megelőzésen van a hangsúly. Öltözzünk rétegesen, bár sál, sapka, kesztyű és bunda viselése 30 Celsius-fok feletti hőmérsékleten nem tűnik indokoltnak. Lehetőleg ne tartózkodjunk zárt helyen, ezért csak a legindokoltabb esetben vonuljunk börtönbe. Együnk sok gyümölcsöt, de ne vigyük túlzásba, mert nagyon egészségtelen, ha a csősznek puskája is van.

A sertésinfluenza legjobb ellenszere, ha nem malackodunk idegen menyecskékkel, és nem keveredünk disznók közé még a több korpa reményében sem!

A sertésinfluenza elsősorban a légutakon keresztül fertőz, ezért a repülőtereken lehet a legkönnyebben elkapni. Az ott használt hőkamerák kiszűrik ugyan a melegeket, de a frigidek simán átjutnak rajtuk. Ezért csak korlátozott védelmet nyújtanak a lakosság számára.

Az első tünetek a fertőzés után négy–öt nap múlva észlelhetők. Ha valakin tíz nap után sem jelennek meg, akkor már vagy nem él, vagy teljesen más baja van.

A sertésinfluenza tüneteit egyébként nagyon nehéz felfedezni. Legelső szimptómája ugyanis a rossz közérzet, ami manapság általánossá vált a lakosság körében. Ha tehát valakinek rossz a közérzete, akkor nem biztos, hogy influenzás. Lehet, hogy csak állampolgár. Igaz, ez is legalább annyira gyógyíthatatlan, mint az influenza. A hidegrázás is gyakori panasz, különösen hírműsorok idején. A levertséget pedig a legtöbb esetben valószínűleg a már beindult választási kampány okozza. Ez utóbbi is elmúlik pár nap alatt, de szövődményeitől akár több évig is szenvedhetünk.

Ezenkívül, ha kaparást érzünk a torkunkban, akkor elővigyázatosságból ajánlatos kevésbé tömény italokra áttérnünk, legalább ideiglenesen. Azt pedig mindenkinek tudnia kell, hogy a vírust a magas hőmérséklet elpusztítja, ezért hamvasztás után már nincs okunk aggódni.

(tréfalvi)

Minden jog fenntartva © 2009 Kárpáti Igaz Szó