2009. szeptemer 22., kedd Országos közéleti lap V. évfolyam, 136. (809.) szám
CímlapHírekMagunkrólLinkekHirdetésArchívum • Élet-Jel 2009: 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 Főszerkesztő
Vit(a)tom

Szenzációs hírt közölt az ukrán híradó: harkivi tudósoknak sikerült lefotózniuk az atomot. Az elemi parányról eddig még egyetlen fénykép se készült, hangzott el a beszámolóban. A képernyőn a tudós amerikai tudományos folyóiratot tart a kezében, s egy illusztrációt mutat, amelyen két apró fénygömböcske látható. Ez lenne az atom. Majd a fizikus, nem mellesleg hölgy, eufórikusan azt próbálta elmagyarázni, mekkora lépés ez a tudomány számára, és milyen hatalmas eredmények várhatóak ebből adódóan, többek között gazdasági szempontból.

Először nagyon örültem az ukrán felfedezésnek. A világsajtó felkapta a hírt, gondolkodtam optimistán, s így végre nem arról fog cikkezni, hogy Ukrajnában megint tombol a gázvita, hogy parlamenti képviselőink ismét összeverekedtek, hogy Timosenkónak milyen az új frizurája vagy a francia kiskosztümje, hanem pozitív oldaláról mutatják majd be országunkat.

Tovább morfondírozva azonban egy s más sántítani kezdett. Ha valamit Ukrajnában fedeznek fel, hogyan kerül egy tengerentúli tudományos kiadványba? Ismerős egyetemi tanároktól hallottam, hogy hónapokat várnak, mi több, még komoly összegeket is fizetnek azért, hogy külföldi folyóiratok közöljék kutatásaik eredményeit. Azt is szűkebb pátriánk fizikusaitól tudom, hogy ha ma valaki ebben az országban komolyan foglalkozik a tudománnyal, vagyis méréseket és kísérleteket akar elvégezni, nem állnak rendelkezésére modern műszerek, mert megvásárlásukra nincs pénz. Külföldi kutatóműhelyekbe járnak át, hiszen idehaza sajnos, egy-egy találmány kifejlesztésének csak az elméleti részét végezhetik el.

Arra vonatkozóan persze nincs informócióm, hogy a harkivi egyetemek tudósai milyen körülmények között dolgoznak, azzal sem vagyok tisztában, mekkora értékkel bír egy lefényképezett és immár szabad szemmel is látható atom, viszont sehogyan sem fér a fejembe, hogy egy világszenzációnak minősülő tudományos felfedezés pont a mi ukrán fizikusaink javára írható. A mai gazdasági válságban a tudományra költ legkevesebbet az illetékes tárca, és mecénások sem nagyon tolonganak a kutatóközpontoknál.

Mellesleg nem csodálkoznék, ha a hazai sajtó tovább taglalná a témát, és hirtelenjében valamelyik párt neve feltűnne a harkivi tudományos élet legnagyobb szponzorai között. Elvégre elnökválasztás előtt állnak, s e poszt megér egy világszenzációt...

Fedák Anita

Minden jog fenntartva © 2009 Kárpáti Igaz Szó