2009. szeptemer 22., kedd Országos közéleti lap V. évfolyam, 136. (809.) szám
CímlapHírekMagunkrólLinkekHirdetésArchívum • Élet-Jel 2009: 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 Főszerkesztő
Ultimátum öt banknak

Tíz napot kapott öt jelentős pénzintézet arra, hogy eleget tegyen az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) követelményeinek.

Amennyiben az Arma, a Dnyisztro, a BRR, a BIG és a Transzbank befektetői ez idő alatt nem rendezik a pénzügyi helyzetet, kezdeményezni fogják felszámolásukat – mondta Jurij Petrov, az NBU krízismenedzsmentjének vezetője. A Gyelo információja szerint az Armának például kilencvenmillió hrivnyával kell növelni tőkéjét.

Cáfol a minisztérium

A Szevodnya lapra hivatkozva az egyik vezető orosz tv-csatorna azt adta közre, hogy 2008 augusztusában ukrán katonák a Dél-Kaukázusban lelőttek egy orosz repülőgépet.

A hírt az Ukrán Honvédelmi Minisztérium határozottan cáfolta. A tárca illetékese elmondta: Ukrajna abban az időben adott el fegyvereket Grúziának, s szakemberei teljesen legitimen tartózkodtak az országban. Ám a konfliktus kirobbanásakor azonnal evakuálták őket.

Faragtak a költségekből

A Központi Választási Bizottság (CVK) határozatot fogadott el a 2010 januárjában esedékes elnökválasztás költségvetésének módosításáról. A testület korábban a lebonyolításhoz szükséges összeget 1,74 milliárd hrivnyában állapította meg. Most ezt 1,27 milliárdra módosította.

Megjegyzendő, hogy néhány nappal ezelőtt a CVK még százmillió hrivnyával többet akart lefaragni, ám az újabb számítások szerint ez már veszélyeztette volna a szavazás zökkenőmentességét. Az adat birtokában a Podrobnosztyi kiszámította, hogy az új elnök megválasztása minden ukrán polgárnak 36 hrivnyájába kerül. A 2007-es előrehozott elnökválasztáskor ez az összeg tíz hrivnyát tett ki. A költségek jelentős növekedését elsősorban a választási bizottságok tagjainak járó fizetés megemelése okozza.

Költségkímélés céljából jövőre a korábbi voksolás urnáit használják majd, s csak a biztonság kedvéért rendelnek meg korlátozott számban újakat.

A CVK már rendelkezik a szavazók megújított listájával. E szerint jelenleg Ukrajnában 36 582 000 választásra jogosult polgár él. Közülük 390 000 tartózkodik külföldön. Ezek az adatok lényegesen eltérnek a 2007-ben regisztráltaktól. Sokatmondó szám: akkor mintegy hatszázezerrel többen járulhattak az urnákhoz.

Nem rendeződött a horvát-szlovén határvita

Bár amerikai és uniós nyomásra mosolygós lett a legutóbbi horvát–szlovén határvita-tárgyalások hangulata, a Piráni-öbölben a helyzet változatlan. Mindkét ország kormányfője azt állítja, hogy nem kötelezte el magát semmire.

Borut Pahor szlovén miniszterelnök szavait Ljubljanában úgy értelmezik, hogy Szlovénia hamarosan megkapja a szabad kijárást a nyílt tenger felé. A zágrábi saborban Jadranka KosorZ kormányfő eközben arról beszél, hogy belátható időn belül megszűnik a horvát EU-csatlakozás szlovén blokádja, amiért cserébe egyetlen centiméternyi horvát földet sem engedett át a szomszédos államnak.

Mindkét ország vezetője hangsúlyozza, semmit sem írt alá, és a parlamentek csak fontolgatják a vita nemzetközi bíróságra vitelét. Mondhatnánk azt is, már megint – illetve még mindig – a kályhánál vagyunk, legfeljebb (Brüsszelnek megfelelve) a két ország közötti kommunikáció változott meg egy kicsit – állapítja meg a Népszabadság.

Kudarccal végződhet az afganisztáni háború

Ha nem növelik a csapatok létszámát, kudarccal végződhet az afganisztáni küldetés – állítja az országban állomásozó nemzetközi erők amerikai parancsnoka.

"Ha rövid távon (a következő 12 hónapban) – amíg az afgán biztonsági erők elég éretté nem válnak – nem sikerül magunkhoz ragadni a kezdeményezést, és megtörni a lázadók lendületét, fennáll a veszélye annak, hogy végül nem sikerül leverni a lázadást" – idézte Stanley McChrystal tábornok egyik bizalmas jelentését a Népszabadság.

A 66 oldalas dokumentumot a múlt hónapban kapta meg Robert Gates amerikai védelmi miniszter, és jelenleg Barack Obama elnök tanulmányozza. Az elnöknek döntenie kell arról, tovább növeli-e az Afganisztánban állomásozó amerikai csapatok létszámát.

Az idén csaknem kétszeresére – 32 ezerről 62 ezerre – nőtt az Afganisztánban szolgálatot teljesítő amerikaiak száma, és az év végéig várhatón újabb 6 ezer amerikai katona érkezik az ázsiai országba. Emellett közel 38 ezer katonával vannak jelen más országok, jobbára NATO-tagállamok.

A további csapaterősítés a washingtoni kongresszusban többségben lévő Demokrata Párt ellenállásába ütközik, és a közvélemény-kutatások is azt jelzik, hogy az amerikai közhangulat a nyolc éve tartó afganisztáni háború ellen fordul. A CNN hírtelevízió által készített felmérés szerint jelenleg az amerikaiak 58 százaléka ellenzi, és csak 39 százaléka támogatja az afganisztáni háborút.

Minden jog fenntartva © 2009 Kárpáti Igaz Szó