2009. szeptember 19., szombat Országos közéleti lap V. évfolyam, 135. (808.) szám
CímlapHírekMagunkrólLinkekHirdetésArchívum • Élet-Jel 2009: 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 Főszerkesztő
Mindennapi keservünk

Egy magyar útleíró szerint a savanyú kenyér olyan különleges csemege, amit Finnországon kívül nagyon kevés régióban ismernek. Tapasztalatunk szerint e kevés "ismeretlen" helybe Kárpátalja biztosan beletartozik. Sőt! A kárpátaljai fogyasztó nemcsak savanyú kenyeret ehet, hanem penészest és ragacsosan nyúlóst is.

Mindennapi betevőnk alapanyaga a liszt és a víz, segédanyagai a só és az élesztő. Az okok tehát e négy, viszonylag egyszerű komponensben keresendők. Vagy mégsem? – próbáltuk kideríteni a gyártást felügyelő állami hatóságnál és a minőséget vizsgáló megyei szaklaboratóriumban.

– Az említett összetevőkből készülő kenyér tésztájának a minőségét mindenekelőtt a liszt sikértartalma határozza meg – szögezte le Volodimir Tovtin, a megyei fogyasztóvédelmi főosztály helyettes vezetője. – A kenyérkészítés során felvett levegő és az élesztő gázképző hatására a tészta könnyű szerkezetű lesz, duplájára, háromszorosára dagad. A többi már a sütésen múlik.

Éppen a rossz minőség miatt nem csak faluhelyen, hanem a városokban is újra készítenek házi kenyeret, mert az üzletivel ellentétben a kemencében sült, vászonkendőben tárolt élet öt-hat nap múltán is illatos, ízes marad, nem ragad össze, nem savanyodik meg, szeléskor nem morzsálódik. Mindez korántsem mondható el a pékségekből napjainkban kikerülő étekről, amely legfeljebb egy-két napig marad friss és ehető.

– Nagyon fontos a gyártási technológia betartása – magyarázta tovább a szakember. – A pékségeknél ezzel van a legtöbb gond. A szabálysértések között szerepel a nem megfelelő dagasztás, a tészta mesterséges kelesztése, a korai sütés, a késztermék nem megfelelő tárolása, csomagolása, szállítása stb. Viszont az otthoni tárolás is hagyhat kívánnivalót maga után. Különösen a nyári nagy melegben. Ilyenkor a legjobb megoldás, ha hűtőszekrényben tartjuk, sőt, még inkább a mélyhűtőben. Onnan kivéve, a mikrohullámú sütőben felmelegítve, néhány másodpercen belül szinte teljesen friss kenyér kerülhet az asztalra.

– Mi történik akkor, ha az üzletben vett kenyeret otthon megszelve veszi észre a vásárló, hogy az ehetetlen? Alkalmazhat-e büntetést a megyei fogyasztóvédelmi főosztály a vétkesekkel – akár a gyártóval, akár a forgalmazóval – szemben?

– Az elmúlt évtizedben számos ilyen jellegű ellenőrzést végeztünk – feleli Volodimir Tovtin. – Megmondom őszintén, a büntetéseknek nincs sok eredményük. A bizonyítási eljárások során a vétkesek a törvény kiskapuit keresik és a legtöbbször meg is találják. Látva a kuszaságot, a Miniszteri Kabinet két éve kiadott egy rendelkezést, amely szerint az összes ilyen jellegű ellenőrzést központosította, a Kijevben működő országos fogyasztóvédelmi bizottság hatáskörébe utalta. Azóta mi nem végzünk ilyen jellegű vizsgálatokat, anyagi fedezetünk sincs rá.

– Reklamálhat-e a fogyasztó?

– Elméletben igen, de gyakorlatban nem sok esély van, hogy az eredményre vezet. Ugyanis hiába őrzi meg a vásárló a boltban kapott csekket, felmutatásával nem tudja egyértelműen igazolni, hogy az aznapi, vagy az öt nappal korábban vásárolt kenyeret hozta vissza.

– Kérhető-e laboratóriumi vizsgálat? – tettük fel a kérdést Viktor Kevernek, a Megyei Szabványügyi Központ laboratórium-vezetőjének.

– Természetesen – volt a válasz. – Bármelyik hazai hivatalos szerv és magánszemély is kérhet tőlünk laboratóriumi kivizsgálást akármilyen élelmiszer összetételét illetően. A kenyér esetében elemezni tudjuk a fizikai és vegyi összetételt. Megállapítjuk, mennyire savanyú, mennyire morzsálódik, milyen a nedvességtartalma, kimutatjuk a nyomelemek – az ólom, a réz, a kadmium, a cink, a higany – és a mérgező anyagok mennyiségét, s hogy tartalmaz-e radioaktív elemeket stb.

– Mennyibe kerül és hol használható fel az önök okmánya?

– Egy teljes körű kivizsgálás intézmények számára a kenyér esetében ÁFA nélkül 1121 hrivnya 48 kopijka, magánszemélyeknek valamivel olcsóbb. Amennyiben igazolást nyer, hogy valamelyik komponensből a megengedettnél nagyobb mennyiség van a vizsgált élelmiszerben, a gyártó bírósági úton perelhető. A magánszemély felmutathatja kezelőorvosának az okiratot, aki ennek alapján könnyebben tudja diagnosztizálni, hogy a kenyértől betegedett-e meg az illető vagy sem.

A pékségek kötelesek termékeiket negyedévente laboratóriumban bevizsgáltatni. Ennek elmulasztása büntetést von maga után, amit az említett kijevi bizottság ró ki, tette hozzá a megyei fogyasztóvédelmi főosztály helyettes vezetője.

Nigriny Szabolcs

Minden jog fenntartva © 2009 Kárpáti Igaz Szó