2009. szeptember 3., csütörtök Országos közéleti lap V. évfolyam, 126-127. (799-800.) szám
CímlapHírekMagunkrólLinkekHirdetésArchívum • Élet-Jel 2009: 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 Főszerkesztő
Hiába a magyarok tiltakozása, Pozsony nem hátrál

A szlovák szélsőjobb provokációnak tartja a dunaszerdahelyi nagygyűlést

A felvidéki magyarok többségét ide gólya, és nem a vonat hozta – fogalmazott beszédében a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetségének elnöke Dunaszerdahelyen. Mézes Rudolf szavai a szlovák telepesekre alkalmazott közkeletű metafora a Felvidéken. Szeptember elsején több ezer ember részvételével tiltakozó nagygyűlést tartottak a csallóközi város labdarúgó-stadionjában a szlovákiai államnyelvtörvény közelmúltban elfogadott módosítása ellen.

A Kiállunk a jogainkért jelszó alatt zajló nagyszabású akciót, amelyre Szlovákián kívül Magyarországról és Romániából is érkeztek résztvevők, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) és a civil szervezeteket tömörítő Szlovákiai Magyarok Kerekasztala kezdeményezte. A résztvevők egy nyilatkozatot is elfogadtak, amelyben tiltakoztak az államnyelvtörvény ellen, s kiálltak a szlovákiai magyarság jogainak megerősítése mellett. Szégyen, hogy 20 évvel 1989 után újból a regnáló hatalom antidemokratikus praktikái ellen vagyunk kénytelenek tüntetni. Ez Szlovákia szégyene, de Európa szégyene is – jelentette ki Csáky Pál, az MKP elnöke.

A nyilatkozat leszögezi: "Szlovákiának egyenrangú polgárai kívánunk lenni. Nem vagyunk sem bevándorlók, sem albérlők ebben az országban, ezért követeljük, hogy az állam a kisebbségekkel történt érdemi konzultációk alapján alakítsa ki nemzeti kisebbségi politikáját... Ne döntsenek nélkülünk azokban az ügyekben, amelyek bennünket érintenek! Ne játsszák ki egymás ellen a különböző nagyságú és más-más igényű szlovákiai kisebbségeket! Felháborítónak tartjuk, hogy magas pénzbírságokkal kívánják büntetni a közéleti nyelvhasználat néhány területét. Ez sérti az alapvető emberi jogokat, nevezetesen a szólásszabadságot. Elvárjuk, hogy az úgynevezett kétnyelvűség törvény általi megjelenítése ne csak ránk, kisebbségekre rójon feladatot és kötelességet, hanem mindenkire arányosan, aki az általunk lakott régiókban velünk él".

Nem vezet sehová az acsarkodás, a teljesíthetetlen igények bejelentése egyik oldalról sem, Magyarországnak egyértelműen az a szándéka, hogy a két ország viszonyában kialakult feszültség enyhüljön – nyilatkozta Bajnai Gordon a magyar–szlovák viszonyról az Észak-Magyarországnak. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyében megjelenő napilap szerdai számában a miniszterelnök leszögezte: nem Magyarország provokálta ki ezeket a feszültségeket, "hiszen nem mi fogadtunk el nyelvtörvényt, nem tiltottunk ki Magyarországról vezető szlovák politikusokat". Hozzátette, azért kezdeményezett találkozót (a tervek szerint erre szeptember 10-én kerülhet sor – a szerk.) a szlovák miniszterelnökkel, hogy ezeket a problémákat beszéljék át, "ki kell húzni a méregfogát ennek a feszültségnek, mert ha ezen túl vagyunk, rengeteg dolog, fontos ügy van, ami összeköt minket és ezekkel tovább lehet építeni a kapcsolatainkat" – fogalmazott a miniszterelnök.

Egyébként annak ellenére, hogy szeptember 1-jén Szlovákiában életbe lépett a módosított államnyelvtörvény, még két vagy három hónapig valószínűleg nem kell büntetést fizetnie annak, aki megsérti a jogszabályt – jelezte a szlovák kulturális tárca. "Már készül az államnyelvtörvény módszertani végrehajtási utasítása. Ez egységesíti majd a jogszabály összes olyan kitételét, amelyet ma az érintett szubjektumok eltérően értelmeznek, illetve a jövőben értelmezhetnének" – jelentette ki Marek Madaric kulturális miniszter. Ugyanakkor hozzátette: Pozsony a dokumentumot az európai normákkal összeegyeztethetőnek tartja, s abból nem fog visszavenni.

A módosítás kompatibilis a Szlovák Köztársaság kisebbségi keretegyezményében, valamint a regionális vagy kisebbségi nyelvek chartájában foglalt kötelezettségeivel is – mondta Szlovákia magyarországi nagykövete. Peter Weiss kitért arra is, hogy a "sokat vitatott büntetések" szabályozása Knut Vollebaek EBESZ-főbiztos szerint szintén összhangban van a nemzetközi standarddal, de körültekintő alkalmazást javasolt. A diplomata elmondta, hogy szeptember 7-én szakértői egyeztetést tartanak Pozsonyban, amelyre meghívást kaptak a kisebbségügyi főbiztos szakértői. Peter Weiss azt mondta, nem igaz az a magyar sajtóban helyenként megjelent kép, hogy a szlovákiai magyar közösség brutális elnyomás alatt élne. Arra a kérdésre, mi lehet az oka annak, hogy az általa elmondottak ellenére minden magyar párt tiltakozik a törvény ellen, úgy felelt, tudja, hogyan zajlik egy ilyen ügy a politikában, ezért nem akarja elemezni a magyar és a szlovák politikai pártok megnyilvánulásait.

Amúgy a dunaszerdahelyi tiltakozó megmozdulással egy napon Szlovákia budapesti nagykövetsége előtt is demonstráltak. Emlékeztetőül: a június végén elfogadott jogszabály szerint akár 5 ezer eurós pénzbüntetés is kiszabható azokra, akik megsértik a rendelkezéseket.

KISZó-összeállítás

Eltérő pártvélemények

Bírálóan nyilatkoztak a szlovák politikai pártok képviselői a magyaroknak az államnyelvtörvény elleni dunaszerdahelyi tüntetéséről.

A koalíciós Szlovák Nemzeti Párt (SNS) szerint a magyarok provokálni akartak. "A nagygyűlést elterelő manővernek tartjuk az MKP részéről. Az akció valódi célja a magyar kisebbség mozgósítása nyugtalanság keltése céljából és a nemzetiségi feszültség szítása Szlovákiában" – jelentette ki Ján Slota pártelnök.

Az ellenzéki Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKU) egyik befolyásos képviselője úgy véli: a tüntetés azt jelzi, hogy az MKP politikai irányvonalában elmozdulás történt, éspedig az MKP "felemelte a magyar kártyát, s azt politikája részévé tette". Ugyanakkor az SDKU közleménye szerint az államnyelvtörvény módosítása "rendkívül veszélyes lépés, mert rosszhiszeműen írták meg", s célja csak az volt, hogy elterelje a figyelmet a koalíció botrányairól. Az ugyancsak ellenzéki Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) nyugtalanságának adott hangot a nagygyűléssel kapcsolatban, s ismételten hangsúlyozta: a szlovák–magyar viszonyban nem tüntetésekre, hanem párbeszédre van szükség.

Minden jog fenntartva © 2009 Kárpáti Igaz Szó