2009. szeptember 3., csütörtök Országos közéleti lap V. évfolyam, 126-127. (799-800.) szám
CímlapHírekMagunkrólLinkekHirdetésArchívum • Élet-Jel 2009: 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 Főszerkesztő
Mindenkiből lehet pókember

Az aprócska, átlagosan húsz centiméteres gyík, a gekkó hozzájárult egy világszenzációnak ígérkező tudományos felfedezéshez.

Az állat főként a trópusi vidékeken él, ahol otthonosan besétál az ablakon keresztül a lakásokba, és zsákmány után kutatva, fürgén végigszalad a sima falon vagy a mennyezeten úgy, hogy egyetlen lábujján lógva sem esik le. A gravitációnak ellenszegülő mutatvány titkát alig tíz évvel ezelőtt Kellar Autumn, az Oregon állambeli Lewis and Clark College biológusa és munkatársai fejtették meg. A parányi gyík tappancsai nem valamilyen vegyi anyag segítségével tapadnak a függőleges felületekhez, hanem a talpak felépítése áll a rendkívüli ügyesség hátterében. A rejtély megoldása a gyenge molekuláris kölcsönhatás, amit a Nobel-díjas holland fizikus, Johaness Diderik van der Waals fedezett fel.

A gekkó lábujjain különleges szerkezetbe rendeződött, száz mikrométer hosszú, az emberi hajszál vastagságának kétszeresét elérő szőrszálakat, úgynevezett szetákat fedeztek fel, melyek mindegyike ezernyi apró korongban végződik. Ezek a látható fény hullámhosszánál kisebbek, ezért tanulmányozásukhoz elektromikroszkópokat és az atomi erők méréséhez alkalmas eszközöket használtak. Mint kiderült, a finom sörtevégződések olyan mértékű felszínnövekedést hoznak létre, amely ideális szögben lehetővé teszi a talp és a felület közötti kölcsönhatást.

A fürge gyík a milliónyi szeta együttes erejével tapasztja magát a kívánt felületre, majd – mint egy ragasztószalagot – újra és újra lehántja lábát a felszínről. A láthatatlan "tépőzár" természetesen "kikapcsolható", így az apró állat egy poros felületen átfutva is tökéletes tapadást érhet el. Egyedül a teflonon nem képes fogást találni. Hasonló közlekedési technikát alkalmaz az egyik ugrópók is, mely testsúlyának kétszázszorosát is elbírja, miközben a tapadás stabil marad.

A torinói műszaki egyetem professzora, Nicola Pugno a gekkó és a pók egyedülálló kapaszkodási módszere alapján kiszámította, elméletben mekkora erő kell ahhoz, hogy egy ember is hasonló képességekre tegyen szert, és könnyedén megtapadjon a függőleges felületeken. Az olasz szakértőkből álló csoport vezetőjét három évvel ezelőtt kezdte foglalkoztatni a Pókember technikája. Elképzelése szerint a speciális öltözet egészen vékony, nyúlós rostszálakat, "mesterséges szetákat" tartalmaz majd, amelyeket nanotechnológia segítségével állítanának elő. Erre a célra a jövő – és részben már a jelen – ígéretes alapanyagainak tekintett szén nanoncsöveket tartja a legalkalmasabbnak, amelyek négy nagyságrenddel vékonyabbak az emberi hajszálnál, mégis elképesztően erősek és kötegbe rendezhetők, ezzel valós alternatívát nyújtanak az állatvilágban megfigyelt módszer helyett.

Pugno professzor szerint a "valódi Pókember" ruhájának három alapkövetelménynek kell megfelelnie. Egyrészt természetesen erős tapadási tulajdonságokkal kell rendelkeznie, másrészt felhasználója akaratától függően kell tapadnia vagy elválnia a felülettől, s végül egy öntisztító rendszert is ki kell fejleszteni. Az utóbbi elvárás azért fontos, mert a szálakra kerülő porrészecskék gyengítik az öltözék tapadási tulajdonságait. Problémát jelent az is, hogy minél nagyobb a felület, annál kisebb a tapadóerő, ezért egy emberi kézre illeszkedő mesterséges szőrszálakkal borított kesztyű nem lesz olyan erős, mint egy gekkó lába.

A gekkótól kölcsönzött technológiával először a chicagói Nortwestern University fejlesztett ki egy szupererős anyagot, amit akár ezerszer is fel lehet használni, mire elveszíti a tapadóképességét. A projekt jelentőségét érzékelteti, hogy az amerikai katonai fejlesztésekért felelős ügynökség, a DARPA is több millió dollárral támogatja a kutatást.

A szabadon "ki– és bekapcsolható" Pókember-ruhának minden bizonnyal számos érdekes gyakorlati alkalmazása lesz a felhőkarcolók ablakainak tisztításától a hegymászás megkönnyítéséig. A technológiát a gyógyszeripar, a repülőgépgyártás, a hadászat és az űrkutatás egyaránt kiválóan hasznosíthatja. A világűrben ugyanis sem a hagyományos ragasztási technológia, sem a vákuumos elven működő tapadókorong nem vált be.

Nicola Pugno szerint a Pókember hőstetteit tíz éven belül már egy egyszerű halandó is végre tudja hajtani, és hamarosan mindennaposnak számít majd a több száz méter magas épületeken, a falakon és a mennyezeteken függeszkedő emberek látványa. Az amerikai hadsereg állítólag már el is kezdte a speciális öltözet "prototípusainak" tesztelését. A Pentagon sem cáfolni, sem megerősíteni nem kívánta az ezzel kapcsolatos híreszteléseket, és ez már önmagában is sokat sejtet.

Minden jog fenntartva © 2009 Kárpáti Igaz Szó