2009. szeptember 3., csütörtök Országos közéleti lap V. évfolyam, 126-127. (799-800.) szám
CímlapHírekMagunkrólLinkekHirdetésArchívum • Élet-Jel 2009: 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 Főszerkesztő
A mesterséges élet kapujában

Egy amerikai kutatóintézet, a Rockwill Institute tudósai John Glass vezetésével nagyon merész munkába fogtak pár évvel ezelőtt. A világtörténelemben most először sikerült a DNS-transzplantáció. Egy baktériumfajtából egész DNS-készletet plántáltak be egy másik fajta egyedeibe, ahonnan természetesen előbb ki kellett venni annak saját készleteit. Vagyis ily módon a baktériumot átalakították egy másikká.

A Glass-csoport nem is titkolja, hogy a következő lépésben mesterséges genomot fognak baktériumokba &qout;építeni". Vagyis olyan génkészletet, amit laboratóriumban állítottak elő. Ez pedig nem más, mint a bevezetőben említett mesterséges élet. Ha ez megvalósul, akkor az emberiség elérkezett a hihetetlennek tartott határhoz: már nemcsak élőből keletkezhet élet, hanem az ember is létrehozhat élet-formákat.

A kutatók azonban még ennél is többet akarnak. Azt szeretnék megállapítani, hány génre van szükség ahhoz, hogy egy sejt önállóan létezzen. Mert a jelenleg ismertek általában nem önállóak. Ehhez génekre van szükségük, amelyek felelősek a genetikai információk "átírásáért", sokszorosításáért. Aztán legalább olyan fontosak azok a gének, amelyek lehetővé teszik az energiaszerzést, vagyis a lélegzést és a tápanyagbevitelt vagy -előállítást. A kutatók azonban ma még nem tudják, hogy melyikre van szükség ehhez és azok milyen kombinációban képesek fenntartani az életet. Vagyis amire a Glass-csoport tudósai törekednek, nem más, mint az önálló élet határainak meghatározása, vagyis amikor egy élő szervezet anélkül képes élni, hogy más szervezetek készleteit használná fel. Ha ezt megfejtették, már csak egy ugrás a mesterséges élet létrehozása.

Hogy ez miért lenne jó? A lehetőségeket még senki sem tudta végiggondolni. A leginkább kézenfekvő az, hogy a beteg ember szervezetébe olyan mesterséges lényeket lehetne bejuttatni, amelyek sebesen elvégzik a betegségek kórokozóinak kiűzését, elpusztítását. Így egészen komoly betegségektől lehetne megszabadulni néhány órán vagy még rövidebb időn belül.

Az állat- és növényvilág betegségeinek gyógyításában is nagy hasznát lehetne venni a mesterséges élőlényeknek, állítják a tudósok. Szerintük, amit ma robotokkal sem tudnak megoldani, az ezeknek a parányoknak a segítségével lehetséges lesz. Szerintük a mesterséges élet képviselői nemcsak elkísérhetik az űrhajósokat a Holdra, a Marsra és még távolabbra is, de meg is előzhetik őket. Elküldhetik majd előre a kis "mestereket", hogy készítsék elő számukra az ottani klíma átalakítását olyanná, amelyben az ember is élhet. És nem kell attól tartani, hogy ezek az élőlények egyszer majd "elszabadulnak", kicsúsznak irányításuk alól. Ez már csak azért sem lehetséges, mert híján lesznek az értelemnek, másrészt pedig amikor mesterséges DNS-t ültetnek beléjük, azt is megakadályozzák, hogy szaporodjanak.

Hogy mikor jön el mindez? Még nem tudni, de a tudomány megállíthatatlan és ilyen gyors fejlődés mellett bármikor megjelenhet a mesterséges élet Földünkön.

Minden jog fenntartva © 2009 Kárpáti Igaz Szó