2009. szeptember 1., kedd Országos közéleti lap V. évfolyam, 125. (798.) szám
CímlapHírekMagunkrólLinkekHirdetésArchívum • Élet-Jel 2009: 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 Főszerkesztő
Házilag korszerűsített itató- és etetőrendszer

A sertésnevelés távlatai faluhelyen

Kárpátalján minden feltétel adott ahhoz, hogy korszerű és eredményes legyen a sertéstenyésztés. Ehhez azonban nem elegendő csak a nagy hozamú fajták tartási és takarmányozási módszereinek a betartása, elengedhetetlen feltétel a kedvező környezet, vagyis a biztos és megfelelő áron történő értékesítési lehetőség. Ez azonban hol az ellenőrizhetetlen mértékű húsimport, hol az ésszerűtlen szabályzók következtében eltűnik, mint a kámfor.

A bizonytalan értékesítési lehetőség, több közeli régióhoz hasonlóan, vidékünkön is veszteségessé teszi a sertéshizlalást. Ha ezt az előttünk álló években sem sikerül megoldani, félő, hogy a korszerű tenyésztési technológia megyénkben arra a sorsra juthat, mint azok a számítógépek, amelyeket olyan vidékeken akartak működtetni, ahol nincs villanyáram.

Ennek ellenére mégis vannak régiónkban olyan lelkes tenyésztők, akik fittyet hányva a zavaró körülményekre, újabb és újabb ötleteket dobnak a "fazékba" és kis létszámú állományuk ellenére is elégedettek a hozammal.

Erre láttunk példát a munkácsi járási Szernyén, ahol Tar Zoltán magángazdával beszélgettünk:

– A sertéstenyésztés számomra csak hobbi, egyébként vasutas vagyok, harminckilenc éve dolgozom Csapon, de ezt a tevékenységet legalább annyira szeretem, mint az eredeti munkámat. Tudja, hogy van ez falun.

– Hallom, nagy újító hírében jár.

– Világéletemben kísérletező ember voltam, mindig azon törtem a fejem, milyen módon lehetne megkönnyíteni a kétkezi munkát. Évek óta nevelek sertést, ott is próbálkozom.

– Hogyan?

– Olvasom az újságot, nézem a tévét, s ha lehetőség van rá, letöltöm a világhálón terjedő információkat is. Figyelem, merre halad a világ, milyen korszerűsítések és újítások vannak, amelyeket én is használni tudnék, hogy még eredményesebb legyen a sertéstartás, nagyobb legyen a szaporulat, könnyebbé váljanak a gondozás mindennapjai.

– Mostanában is talált megvalósításra érdemes ötletet?

– Mindig lehet találni. Legutóbb a vízszopó rendszert vezettem be az állatkáknak.

– Miből áll ez, és miért jó?

– Egyszerű a dolog, az egyik magyar gazdától vettem át az ötletet. Az ugye alapkövetelmény, hogy az állatoknak folyadékra, elsősorban ivóvízre van szükségük. Sokat cipekedtem, vederszámra hordtam a vályúhoz, de már benne vagyok a korban, érzem a vállaimat. Nos, hát a dolog lényege abban van, hogy a központi vízvezetékrendszerbe bekötöttem egy elágazást, ami szintén merev vascső és azt odavezettem az etetőhöz. A cső végén egy olyan szelepet helyeztem el, amely állandóan zárva van. Ám, ha a hízó az orrával megböki, elkezd folyni belőle a víz, de csak addig, ameddig tartja, utána megint elzár. Így nem folyik el fölösleges vízmennyiség, és állandóan friss vizet kap, mert a tartályban összegyűltet és felmelegedettet nem kedvelik az állatok.

– Erre meg lehet tanítani a sertést?

– Okos állat az, nem hiába mondják, hogy szíve az emberére hasonlít a legjobban. Csak egyszer-kétszer kell megmutatnom neki.

– Nem lehetne valami hasonló módszerrel az etetést is korszerűsíteni?

– Dehogynem! Sőt, már meg is vannak az erre vonatkozó tervrajzaim. Kivitelező is van, csak egy kis pénzt kell még gyűjtenem, s az is meglesz. Beöntök majd egy mázsa darált kukoricát, búzát vagy árpát a fejmagasságba elhelyezett tartályba, teszek hozzá kb. öt kilogramm koncentrátumot, s akkor esznek, isznak és híznak majd, amikor csak akarnak.

A Tar-portán idén tavasszal az egyik kocának tizenhét malaca született. Nincs rá bizonyíték, hogy ez megyei vagy csak szernyei rekord, ám nagy valószínűséggel közel áll hozzá. Zoltán maga vágja az állatokat, azt mondja, az értékesítéssel nincs gondja, hiszen a falubeliek tudják, egészséges hazai és nem importhús kerül az asztalukra. Hasonló hozzáállással a kárpátaljai sertéstenyésztő ágazatnak is lehet jövője.

Nigriny Szabolcs

Minden jog fenntartva © 2009 Kárpáti Igaz Szó