2009. augusztus 29., szombat Országos közéleti lap V. évfolyam, 124. (797.) szám
CímlapHírekMagunkrólLinkekHirdetésArchívum • Élet-Jel 2009: 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 Főszerkesztő
"Anyagias" tanácsülés Nagyszőlősön

A Nagyszőlősi Járási Tanács soros ülését egyértelműen az anyagi természetű kérdések problematikája jellemezte.

A küldöttek elsőként a járás első féléves költségvetését vették górcső alá, és az adatok bizony nem sok jóval kecsegtetnek. A büdzsé tartalékalapjának elszámolása ugyan 83 257 hrivnyás többletet mutat, ám az általános alapban 2 766 247 hrivnyányi hiány tapasztalható. E számok már magában is megmagyarázzák, miért zajlottak gyakran a személyeskedésig fajuló viták a képviselők és a járási tanács elnöksége között.

Az anyagi jellegű kérdések közül többek között a magyar nyelvű tanintézmények ukránoktatásának fejlesztése volt az, amely némi nacionalista felhangokat sem nélkülöző vitát váltott ki. Joszip Roman, az oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért, turizmusért és sportért felelős állandó bizottság elnöke ugyanis beszámolójában kendőzetlenül kifejtette, hogy a magyar iskolák tanulói igen jó, átlag feletti eredménnyel teljesítenek, ám az államnyelv elsajátítása terén katasztrofális hiányosságok tapasztalhatók. Ennek orvoslása érdekében augusztus 31-én a magyar iskolák igazgatói számára fórumot hirdet a járási tanügy, melyen az intézményvezetők kifejthetik, hogy a járási költségvetés milyen módon járulhat hozzá az ukránoktatás hatékonyabbá tételéhez.

Ez a napirendi pont alkalmat adott Volodimir Ponedelnik kifakadásához. A képviselő ugyanis felháborítónak nyilvánította, hogy az adófizetők "extra" anyagi forrásokkal támogassák az államnyelv oktatását, hiszen véleménye szerint minden ukrán állampolgárnak saját érdekében kötelező elsajátítania az ukrán nyelvet. Kijelentése mind a magyar, mind a józan és korrekt gondolkodású ukrán tanácstagok között visszatetszést keltett.

Az indulatok csillapodtával viszont Joszip Roman fejtette ki, hogy az ukrán nyelvkönyvek hiánya és a katasztrofálisan alacsony óraszám szinte megoldhatatlan feladat elé állítja a diákokat és a tanárokat. Az áldatlan helyzetben a járási tanácsnak igenis minden eszközzel támogatnia kell a nemzetiségi iskolák ukránoktatásának fejlesztését, hiszen a járás lakosságának mintegy harmada magyar. Eme jelentős réteg problémáit nem lehet és nem szabad a szőnyeg alá söpörni.

Hasonlóan nagy vihart kavart a földnyilvántartási hivatal berkeiben kialakult helyzet is, hiszen a jelentős farmergazdaságokkal bíró Nagyszőlősi járásban a földkérdések körül mára akkora káosz alakult ki, hogy az említett hivatal Dante poklának sokadik bugyrához kezd hasonlítani. Ez ideig 89,4 ezer hrivnyás költségvetési hiányt halmozott fel. Mihajlo Dejak eddigi igazgató ennek következtében megvált tisztségétől, és Vaszil Kediknek adta át a számtalan problémával küzdő cég irányítását. A képviselők közül sokan ezt nem tartották megoldásnak, hiszen az új igazgató a régi problémákkal bajosan fog megbirkózni. Az, hogy a földnyilvántartás körül kialakult gondok miatt egy új embert fog a járási tanács bizottságok elé citálni és számon kérni, vajmi keveset lendít majd a bajok orvoslásán.

Az elhangzottak csak mintegy "ráhangolták" a képviselőket egy, nyugodtan mondhatjuk, példátlan kezdeményezés megszavaztatása körüli vitára. A „bombát” pedig úgy nevezik, hogy a 236. számú miniszteri kabineti határozat, mely szerint az ország határain kívül munkát vállalóknak is hozzá kell járulniuk az ukrán költségvetéshez. Ennek értelmében a járási tanács az Ukrajna határain kívül munkát vállalók számára az egyszerűsített adózás keretein belül havi 200 hrivnya helyi adó befizetését szerette volna keresztülvinni. A kérdés megvitatása körül rögtön felmerültek olyan nemzetközi jogi problémák, mint például a kettős adózás kérdése. Hiszen a hivatalosan határokon túl dolgozó munkások munkahelyeiken adóznak, járulékokat fizetnek. Mi jogon követel akkor rajtuk plusz teherviselést az ország? Többen egyszerűen erkölcstelennek tartották azt, hogy az EU területén, avagy Oroszországban dolgozó ukrán vendégmunkásokra további terheket rakjanak. Ezek az emberek az esetek döntő többségében keresetüket amúgy is hazahozzák. A kérdés további megvitatását a járási tanács elnapolta. Ezek után talán már senki sem csodálkozott a járási rendőrség kérésén, mely szerint a bűnmegelőzési célokra fordítandó keretet ütemezzék át.

A járási tanács berkeiben nemrégiben lezajlott KRU-ellenőrzés sokak számára egy rég lappangó problémát vetett ismét felszínre: a járási tanács főállású munkatársai javadalmazásának titkosságát. Oleg Ljubimov tanácselnök hiába bizonygatta ugyanis dokumentumokkal, hogy az ellenőrzés semmilyen törvénybe ütköző pénzügyi manővert nem talált – véleménye szerint abban az esetben, ha ő, avagy közvetlen munkatársai visszaéltek volna az anyagiakkal, már börtönben ülnének és nem hivatali székeikben –, több képviselő a járási tanács elnökének, elnökhelyettesének és minden főállású alkalmazottjának fizetését, premizálását és munkahelyi juttatását nyilvánosságra szerette volna hozni. Az érintettek viszont az önkormányzati törvényre hivatkozva elzárkóztak ettől. Az tehát továbbra is hétpecsétes titok, hogy mennyit visznek haza Ugocsa "népképviseletének" vezetői.

M. I.

Minden jog fenntartva © 2009 Kárpáti Igaz Szó