2009. augusztus 22., szombat Országos közéleti lap V. évfolyam, 121. (794.) szám
CímlapHírekMagunkrólLinkekHirdetésArchívum • Élet-Jel 2009: 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 Főszerkesztő
A nemzeti összetartozás jelképe és ünnepe

Az idei Szent István-napi rendezvények vidékünkön már szerdán elkezdődtek. Beregszászban államalapító királyunkra a római katolikus templomkertben álló mellszobránál emlékeztek, ahol Pirigyi Béla, a Beregvidéki Magyar Kulturális Szövetség elnöke köszöntötte a megjelent állami és civil szervezetek képviselőit.

Csobolya József történész, a BMKSZ és a Rákóczi Szövetség elnökségi tagja idézte fel az első király életútját.

Bacskai József, a Magyar Köztársaság Beregszászi Konzulátusának főkonzulja így fogalmazott: augusztus 20-a a magyarság olyan ünnepe és szimbóluma, amelyet az egész egyetemes magyar nemzet méltat, függetlenül attól, hogy a nagyvilág melyik földrészének melyik országában él. Szent István király napja az idegenbe szakadt és az anyaországban élő magyarok szabad, büszke ünnepe. Beszédében kiemelte, hogy az anyaország sohasem fordított hátat a Kárpátalján élő magyar közösségnek. Jó példa erre az, hogy a Szülőföld Alap támogatásával több száz cél valósulhatott meg. Egyebek mellett hangsúlyozta a Magyarország és Ukrajna közötti jó diplomáciai kapcsolat fenntartásának fontosságát.

Svec Okszana, a járási roma nőszövetség képviselője az egymás mellett élés jegyében mondott ünnepi köszöntőt.

Bohán Béla beregszászi római katolikus plébános ünnepi beszédében Szent István király történelmi és egyháztörténeti jelentőségét emelte ki.

Gajdos István, Beregszász megyei jogú város polgármestere a magyar nemzeti értékek megőrzését, az egészséges magyar identitástudatot és az elnyomással szembeni aktív ellenállást hangsúlyozta.

Ungvár magyarsága a hagyományokhoz híven a várban gyűlt öszsze, hogy államalapító királyunkat, Magyarország születésnapját méltassa. Az esemény Filep Anita gitárszóval kísért énekével és az alkalomhoz illő egyházi dalokkal kezdődött, majd dr. Ljáh Erzsébet, az UMDSZ ungvári szervezetének elnöke szólt a megjelentekhez, kiemelve, mennyire fontos, hogy e nehéz időkben is méltósággal tudjuk méltatni nemzeti ünnepeinket. Az ezt követő ökumenikus istentiszteleten a helyi református és római katolikus gyülekezet lelkipásztorai idézték fel Szent István szellemiségét.

A Felső-Tisza mentén élő magyarok Aknaszlatinán emlékeztek államalapító királyunkra. A Szent István templomban ünnepi misére gyűltek össze a hívek.

Kisebbségekért Díj hágón túli szervezeteknek

"Magyarország az államalapítás 1009. évfordulóján és 20 évvel a rendszerváltás után nem csak egy nemzetközi gazdasági válság kellős közepén küzd a kilábalásért, de egyben lelki válságban is van" – mondta Bajnai Gordon miniszterelnök a Kisebbségekért Díj Külhoni Magyarságért Tagozata kitüntetéseinek csütörtöki budapesti átadóján. Hozzátéve, mindennél nagyobb szükség van a biztonságra, és a biztonsághoz a közösségformáló erőre, az identitásra, a hovatartozás erős érzetére.

A kormányfő úgy fogalmazott, hogy a válság okozta bizonytalanság könnyen szül "egyszerű, de ostoba, helyenként végzetes válaszokat". Az a dolgunk, hogy útját álljuk az erősödő rasszizmusnak, az antiszemitizmusnak, a kisebbségek ellen irányuló támadásoknak szerte a térségben – hangsúlyozta Bajnai Gordon, aki szerint magyar "fasiszta jellegű csoportok" ürügyet szolgáltatnak a határon túli magyarok zaklatására. A magyar államnak kötelessége a külhonban élő magyar kisebbségek támogatása és, ha szükséges, érdekeik védelme is. Meg kell akadályoznunk, hogy a válság hatására egyes országokban a belpolitikai feszültségeket a kisebbségek irányába próbálják meg levezetni – tette hozzá.

Bajnai Gordon a nemzetpolitikáról szólva azt mondta, a kormány arra törekszik, hogy megőrizze, sőt erősítse a válság közepén is a magyar–magyar szolidaritást. A nemzetpolitika olyan ügy, amely folytonosságot, kiszámíthatóságot és megegyezést kíván hosszú távon. Bajnai Gordon a díjak átadása előtt arról is beszélt, hogy augusztus 20. nemcsak az államalapítás, hanem egyben a magyarság "nyugodt és békés összetartozásának mindenkori ünnepe".

"Ma azokat köszöntjük, akik értik és jól értik az összetartozás parancsát", akik felelősségvállalása, mindennapos áldozatos munkája nélkül megmaradni kilátástalan küzdelem volna a külhonban élő százezrek számára – mondta. Bajnai Gordon kijelentette: a kitüntetettek, a “muszáj Herkulesek" munkája biztatást és reményt nyújt a külhoniaknak, elkötelezettséget és felelősséget jelent az itthoniaknak. A díjat idén tizenegyen kapták meg, köztük több szervezet. Kárpátaljai díjazottak: Fedinec Csilla történész, kisebbségkutató, valamint megosztott díjban részesült a Lembergi Magyarok Kulturális Szövetsége és a Magyarok Kijevi Egyesülete.

A Kisebbségekért Díjat azok a külhoni magyarok kaphatják meg, akik munkásságukkal nagyban hozzájárultak a nemzeti identitás, a magyar kultúra megőrzéséhez és fejlesztéséhez.

Lovagkereszt a magyarság szolgálatáért

Ungváron Bársony András Magyarország kijevi nagykövete nyújtotta át a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjét Majnek Antal római katolikus megyéspüspöknek, Oleg Havasinak, a megyei állami közigazgatás elnökének és Csizmár Bélának, a Beregszászi Járási Tanács elnökének.

A kitüntetés egyfajta elismerése annak a munkának, melyet ezek az emberek Ukrajnában és azon belül Kárpátalján folytatnak – mondta a nagykövet. Köszönetnyilvánításában a közigazgatás elnöke kijelentette, hogy megyénk vezetése továbbra is a két ország közötti felhőtlen kapcsolatok megőrzésén fáradozik. Soha nem szabad elfelejteni, hogy Magyarország volt az első, mely elismerte a független ukrán államot.

Csizmár Béla beszédében azt emelte ki, hogy ma a világ nem eltávolítja az embereket, hanem közelíti egymáshoz. Együttműködve, egymást segítve és gazdagítva lehet csak eredményt elérni.

Majnek Antal úgy vélekedett, hogy ez a kitüntetés nemcsak az ő személyének szól, hanem valamennyi munkatársának. Istennek hála, volt és van ereje, hogy elsősorban a szegényekért, az elesettekért fáradozzon. Annak pedig kivált örül, hogy vidékünkön az újkori nehézségek ellenére sikerült megőrizni a kárpátaljai népek közötti belső nyugalmat, s hogy a megyei vezetés is támogatja és elősegíti a békés együttélést. A megyéspüspök reményét fejezte ki, hogy Szent István országában is marad a béke és egymást segítve fognak élni az emberek.

KISZó-összeállítás

Minden jog fenntartva © 2009 Kárpáti Igaz Szó