2009. augusztus 22., szombat Országos közéleti lap V. évfolyam, 121. (794.) szám
CímlapHírekMagunkrólLinkekHirdetésArchívum • Élet-Jel 2009: 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 Főszerkesztő
Az egyház kevesebbet fizet a gázért?

Jelenleg az ukrán lakossági fogyasztók a földgáz felhasználásának mértékétől függően 402 és 662 hrivnyát fizetnek ezer köbméterért. Az ipari fogyasztók, köztük az egyház is, ennek négy-ötszörösét. Az Ukrán Egyházi Tanács legújabb javaslata, amely szerint a jövőben az ukrajnai egyházak is ugyanabba a kategóriába tartozzanak, mint a lakossági fogyasztók, már a Miniszteri Kabinet előtt van. A miniszterelnök támogatja a javaslatot, a döntés az Energiaárakat Szabályozó Nemzeti Bizottság döntésétől függ, írja a tsn.ua. hírportál.

Lopják a tyúkokat

Ezen a héten a megye két különböző településéről is érkezett tolvajlásról szóló bejelentés a helyi rendőri szervekhez. Az ungvári járási Eszenyben harmincöt tyúkot loptak el, a beregszászi járási Gáton pedig az egyik baromfiudvarból tizennégyet. Míg az előbbi helyszínen nem, az utóbbi közelében fülön csípték a tolvajokat, egy tizenhat és egy huszonhat éves férfit, akikre pénzbüntetés vár.

Újabb kígyómarás

Csütörtökön a hajnali órákban ezúttal a megyeszékhely közeli Minajban a saját udvarán mart meg a kígyó egy negyvennyolc éves asszonyt, akit a mentő mintegy fél óra múlva a kórházba szállított. A gyors orvosi beavatkozásnak köszönhetően az érintett már túlvan az életveszélyen, ám a mérges kígyót azóta sem találják, tette közzé a zakarpatpost.net. internetes hírportál.

Klisza-tárlat az Uzshorod Galériában

Az augusztus 26-án hatvanéves Klisza János, a Munkácsy Mihály Képzőművészeti Társaság alapító tagja, két héten át megtekinthető jubileumi kiállításának megnyitója jövő pénteken 15 órakor (k. e. i.) lesz a megyeszékhely Uzshorod Galériájában. Az előzetes hírek szerint a tárlatot számos neves kárpátaljai festőművész tiszteli meg jelenlétével.

Százezer dollár ajándékba

Moszkvai diplomaták százezer dollárjával osztogattak támogatásokat ukrajnai orosz szervezeteknek – írja a Podrobnosztyi.

A hírportál a The Times című brit lap publikációjára hivatkozva közli, hogy Alekszander Gracsovról és Vlagyimir Liszenkóról van szó. Az Orosz Föderáció odesszai főkonzulját és a kijevi orosz nagykövetség tanácsosát egyéb okok miatt korábban már hazaküldték állomáshelyéről. A vesztegetésgyanús esetekkel kapcsolatban a The Times úgy fogalmaz, hogy a mostani ukrajnai helyzet kísértetiesen hasonlít az 1938-as állapotokhoz, amikor is Nyugat-Európa a Harmadik Birodalom karjaiba dobta a Szudéta-vidéket.

Cáfol a minisztérium

Az Egészségügyi Minisztérium határozottan cáfolja azt a feltevést, miszerint a Pentaxim oltóanyag okozta két gyerek halálát Doneck megyében.

Vaszil Knyazevics egy tanácskozáson kijelentette, hogy a gyerekek halála és a vakcina beadása közt nem lehet összefüggés – tájékoztat a Podrobnosztyi. Az egészségügyi tárca vezetője elmondta: a gyógyszert 2003 óta használják. A megyében közel tizenháromezer, országszerte mintegy négyszázezer gyereket oltottak be, minden negatív következmény nélkül.

Ukrajna még mindig acélhatalom

Bár ez év júliusáig, a múlt esztendő azonos időszakához képest Ukrajnában az acélgyártás közel 28 százalékkal csökkent, a hatvanhat ország adatait tartalmazó rangsorban továbbra is a nyolcadik helyet foglalja el.

A pénzügyi és gazdasági világválság időszakában csupán két ország, Kína és India növelte a termelést, a legnagyobb zuhanás pedig az Egyesült Államokban történt. Itt a gyártás a tavalyi szinthez képest 41,6 százalékkal esett vissza.

A listát Kína toronymagasan vezeti 50,6 millió tonnával, a második Japán 7,6 millióval, Oroszország 5, az USA 4,9 millió tonnát termelt. A rangsorban még India, Dél-Korea és Németország előzi meg Ukrajnát, ahol az idén 2,6 millió tonna acélt állítottak elő.

A világon ebben az évben a vasolvasztás 11 százalékkal esett vissza, s mintegy 104 millió tonnát tett ki. A negatív tendencia nem új keletű, az acél iránti kereslet már évek óta csökken, ami egyébként igen kedvezőtlenül hat a jelentős exportőrnek számító Ukrajna számára – állapítja meg elemzésében a Podrobnosztyi.

A szakemberek az igények további apadásával számolnak, s arra figyelmeztetnek, hogy a lényeges piacvesztés csak minőségi áru előállításával, a feldolgozási szint emelésével kerülhető el.

Véget ért az afgán elnökválasztás

Rakétatámadás ért az elnökválasztás napján több szavazóhelyiséget Afganisztánban, miközben a fővárostól keletre tűzharc volt. Dzsauzdzsánban merényletben életét vesztette a tartományi választásokon induló egyik jelölt. Egymásnak ellentmondó hírek érkeztek arról, hányan mentek el szavazni.

Afganisztánban befejeződött az elnökválasztás, amelynek első, nem hivatalos eredménye csupán néhány nap múlva áll majd rendelkezésre. A szavazatok összesítése rögtön az urnák lezárása után megkezdődött, a hivatalos végeredményt szeptember 17-én teszik közzé.

A választás nem ment zavartalanul. A nap folyamán folyamatosan érkeztek a jelentések kisebb-nagyobb erőszakos cselekményekről. Összehangolt támadást intéztek tálib lázadók az észak-afganisztáni Baglán tartomány azonos nevű városa ellen – közölték rendőrségi forrásból. A tartományban be kellett zárni 14 szavazóhelyiséget a felkelők támadásai miatt.

Heves, több órás összecsapás tört ki, amelyben az afgán biztonsági erők német és magyar katonák támogatásával vették fel a harcot a támadókkal – közölte a Népszabadság.

Csecsenek robbantottak a szibériai vízerőműnél?

Csecsen harcosok azt állítják, hogy ők robbantottak pokolgépet a szibériai Szajano-Susenszkojei Vízerőműnél. A katasztrófának egyre több áldozatát találják meg. Az orosz ügyészség cáfol.

Allah dicsőségére, augusztus 17-én erőfeszítéseink révén egy felforgató műveletet hajtottak végre a Hakaszföldön, a Szajano-Susinszkojei Vízerőmű duzzasztógátjánál" – olvasható abban a levélben, amelyet a magát Mártírok Zászlóaljának nevező csoport tett fel egy csecsen lázadók által működtetett weboldalra.

Szerzői egyúttal azt állítják, hogy a csecsen lázadók legfőbb vezetője, a hatóságok elől bujkáló Doku Umarov úgy döntött: fokozza az Oroszország ellen indított gazdasági háborút. Ezért fegyveres csoportokat küldtek szét az ország különböző pontjaira, hogy gáz- és olajvezetékek, erőművek és villamos távvezetékek ellen hajtsanak végre támadásokat.

Az ügyészségi nyomozati bizottság szibériai körzeti igazgatósága a hír megjelenése után nem sokkal közölte: a nyomozás különböző feltételezésekből kiindulva folyik, de "a terrorista cselekményről szóló feltételezést nem támasztja alá semmi. A Szövetségi Biztonsági Szolgálat illetékes szakemberei a robbanás helyén semmiféle nyomát nem találták robbanóanyagoknak". Egy kremlbeli forrás képtelenségnek nevezte a csecsen harcosoknak tulajdonított nyilatkozatot.

Minden jog fenntartva © 2009 Kárpáti Igaz Szó