2009. augusztus 20., csütörtök Országos közéleti lap V. évfolyam, 119-120. (792-793.) szám
CímlapHírekMagunkrólLinkekHirdetésArchívum • Élet-Jel 2009: 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 Főszerkesztő
Letört egy ág a FÁK-ról
Juscsenko nem megy el a közösség csúcstalálkozójára

Grúzia immár nem tagja a Független Államok Közösségének (FÁK) – adta hírül a Podrobnosztyi. A Kommerszant pedig úgy értesült, hogy Viktor Juscsenko nem vesz részt a FÁK október 9-re tervezett kisinaui csúcstalálkozóján.

Ezt Tbilisziben David Dzsalaganija külügyminiszter-helyettes, Minszkben pedig a FÁK végreható bizottsága jelentette be, utalva arra, hogy mostanra zajlott le a hivatalos eljárás a kilépési szándék tavalyi bejelentése nyomán.

Az egykori Szovjetunió volt köztársaságait a balti államok kivételével tömörítő szervezetből való kilépését Grúzia közvetlenül az ötnapos háború után jelentette be, s mostanra fejeződött be a hivatalos eljárás. Mindkét fél hangsúlyozta azonban, hogy Tbiliszi továbbra is kötelezőnek tekint magára nézve több mint 70, a FÁK keretében létrejött szerződést, így többek között a vízummentes utazásról és a szabad kereskedelemről szóló egyezményeket.

Tbilisziben azt is hangsúlyozták, hogy Grúzia továbbra is kész kétoldalú megállapodásokat kötni a FÁK tagállamaival a kölcsönös érdekek és a területi épség elveinek tiszteletben tartása alapján.

Az orosz ITAR-TASZSZ hírügynökség orosz külügyminisztériumi forrásokat idézett, akik szerint a szervezetből való távozás negatív következményekkel jár majd a grúz nép, az egyszerű állampolgárok számára. A nyilatkozó azonban úgy vélte: a fejleményt nem szükséges dramatizálni, hiszen minden szuverén államnak, így Grúziának is jogában áll eldönteni, mely nemzetközi szervezethez kíván vagy nem kíván tartozni.

Tbiliszi 2006-ban már kilépett a FÁK védelmi minisztereinek tanácsából, mivel Mihail Szaakasvili államfővé választásától kezdődően a NATO-csatlakozásra törekszik.

A Független Államok Közösségének 1991. december 21-i megalakulása az orosz vezetők szerint lehetővé tette, hogy a volt Szovjetunió tagállamai "civilizáltan váljanak szét". Megalakulása óta a tagországok számos – az integrációt és az együttműködést célzó – gazdasági, katonai és külpolitikai egyezményt írtak alá, s létrehozták a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetét. A FÁK szervezetet megalakító szerződést Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Grúzia, Kazahsztán, Kirgizisztán, Moldova, Oroszország, Örményország, Tadzsikisztán, Ukrajna és Üzbegisztán kötötte meg Taskentben. A volt Szovjetunió köztársaságai közül Észtország, Lettország és Litvánia nem csatlakozott a közösséghez.

Grúzia 1994 óta volt a FÁK tagja, és 2008. augusztus 14-én jelentette be kilépését. Grúzia FÁK-államokkal folytatott külkereskedelme tavaly 2,5 milliárd dollárt – az ország teljes külkereskedelmi forgalmának több mint harmadát – tett ki, s ebből több mint kétmilliárd dollár volt a grúz behozatal értéke.

Mint ismeretes, Ukrajna több befolyásos politikusa, jó néhány párt tűzte zászlajára a Szovjetunió alteregójának tekintett szövetségből való kilépést. Persze vannak olyanok is, akik, a kapcsolatrendszer valós tartalommal történő megtöltését szorgalmazva, a FÁK-ot mint az Európai Unió alternatíváját vizionálják. A tények tanúsága szerint Viktor Juscsenko az első tábor sorait erősíti. Ezt bizonyítja a Kommerszant értesülése, miszerint az államfő nem vesz részt a közösség soron következő csúcstalálkozóján. Elemzők arra is emlékeztettek, hogy Ukrajna nem ratifikálta a közösség alapdokumentumát, melyet tizenhat évvel ezelőtt Minszkben fogadtak el. Éppen ezért bizonyos körök nem is tekintik az országot a FÁK teljes értékű tagjának.

Minden jog fenntartva © 2009 Kárpáti Igaz Szó