2009. augusztus 20., csütörtök Országos közéleti lap V. évfolyam, 119-120. (792-793.) szám
CímlapHírekMagunkrólLinkekHirdetésArchívum • Élet-Jel 2009: 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 Főszerkesztő
Pogány Vajk útja Szent Istvánig

A Kárpát-medencében és szerte a nagyvilágban, ahol magyarok élnek, megemlékeznek államalapító királyunk napjáról. Ez az ünnep a legmélyebb tartalommal hordozza magában együvétartozásunk hitét, gondolatát, igenlését. Ezért lehet ennyire általános és felemelő.

Apja Géza fejedelem, anyja pedig az erdélyi Gyula vezér Sarolta (Sarolt) nevű keresztény leánya volt. István 970 körül született. Születésekor ugyan a pogány Vajk nevet kapta, 972-es megkeresztelésekor azonban az első keresztény vértanú, István nevét adták neki. 996-ban vette feleségül Henrik bajor herceg leányát, a későbbi II. Szent Henrik német császár testvérét, Gizellát. A nyitrai dukátus ura volt, majd 997-ben, Géza halála után követte őt a fejedelmi székben. Az ezredfordulón, 1000 karácsonyán koronázták királlyá Esztergomban a feltehetőleg II. Szilveszter pápától kapott koronával, amely azonban nem azonos a ma Szent Korona néven ismert uralkodói jelvénnyel. Ezzel megalakult a keresztény, független Magyar Királyság.

Uralkodása elején rokona, Koppány vezér, a szeniorátus és a levirátus jogára való hivatkozással, fegyveresen kelt fel ellene, hogy a trónt elfoglalja és özvegy édesanyját, Saroltot feleségül vegye.

A fiatal István győzelmet aratott a Veszprém melletti csatában és Koppányt a harcban megölték. István és Koppány harcában nemcsak az forgott kockán, hogy ki lesz a magyar nép uralkodója, hanem nagy valószínűséggel az is, hogy fennmarad-e a magyar államiság. Uralkodása alatt a magyar törzsek szövetségéből létrehozta az egész Kárpát-medencére kiterjedő keresztény magyar államot. Ennek területén királyi vármegyéket szervezett.

István, Géza és Sarolt egyházpolitikájának folytatásaként, püspökséget szervezett, templomokat építtetett. A feltehetően istváni alapítású egyházmegye az esztergomi, a veszprémi, a kalocsai, az egri, a győri, a pécsi, a váci, a csanádi, a bihari és az erdélyi.

Míg az államalapításig külföldi pénzeket használtak vagy állatokban adták meg az árat, István idejében már magyar földön is vertek érméket, a fő fizetőeszköz az ezüstdénár lett. Átalakította a magyar birtokrendszert, amely addig vérségi kötelékeken nyugvó földközösségként működött. A földek nagy része királyi birtok lett, amelyekből adományokat és ezen felül tisztségeket (ispánságokat) juttatott híveinek.

István egész uralkodását az ország belső egységének a megteremtése, illetve a kereszténység elterjesztése jellemezte. Ebből kifolyólag külpolitikájában alapvetően békére törekedett a szomszédjaival. Ezt a célt szolgálta Gizellával kötött házassága is és II. Szent Henrik uralkodása alatt ez a dinasztikus kapcsolat biztosította a békét a Német–Római Birodalommal. A korszak másik nagyhatalmával, a Bizánci Birodalommal is békés kapcsolatokra törekedett. Ezt támasztja alá, hogy Bizánc oldalán részt vett a bolgárok elleni hadjáratban.

István két törvénykönyvet hagyott az utókorra. Ezekben a kereszténység megerősítésére, az egyházi tulajdon védelmére törekedett. Törvényei a tulajdonviszonyok átalakítása érdekében megváltoztatták az öröklődésre vonatkozó addigi magyar szokásokat, védve ezáltal a magántulajdont, illetve megszüntetve a levirátust.

A korszak legjelentősebb magyar irodalmi alkotása fiához, a trónörökös Imréhez intézett Intelmek című latin nyelvű műve. Ebben a katolikus hit megőrzésére, az egyházi rend becsben tartására, a főpapok, a főemberek és vitézek tiszteletére, az igaz ítélet és türelem gyakorlására, az országba beköltözők befogadására és védelmére, az idősekből álló tanács intelmeinek megfogadására, az elődök szokásai és az imádság megtartására, valamint a kegyesség, irgalmasság és egyéb erények gyakorlására oktatja fiát.

A kitűnő hadviselő és belső ellenfelein győzedelmeskedő, erőskezű uralkodó 1038-ban, a történészek becslése szerint 63 éves korában hunyt el. Halála előtt Magyarországot a Boldogságos Szűzanyának ajánlotta fel. Ezért nevezik Magyarországot Mária országának. István királyt Székesfehérváron temették el. 1083. augusztus 19-én szentté avatták, majd augusztus 20-án emelték oltárra Budán szent ereklyéit. Ezzel ő lett az első magyar szent és egyben szent király is.

Minden jog fenntartva © 2009 Kárpáti Igaz Szó