2009. augusztus 18., kedd Országos közéleti lap V. évfolyam, 118. (791.) szám
CímlapHírekMagunkrólLinkekHirdetésArchívum • Élet-Jel 2009: 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 Főszerkesztő
Viski úti élmények

2006-ban jártam első alkalommal nyelvjárásgyűjtésen Visken. Ekkor még persze senkit sem ismertem a településen, ezért édesapám ismerőseit kerestem fel abban a reményben, hogy útba igazítanak. Így jutottam el Czébely Lajoshoz és Sari Józsefhez, kik ottani gyűjtéseimen azóta is gondomat viselik.

E nyelvsziget igen archaikus nyelvi jelenségeket őriz. Jegyzetfüzetembe egyebek mellett számos, az idegen számára gyakran érthetetlen tájszót jegyeztem fel: cseprente 'facsemete', furdancs 'fúró', krécseny 'társas összejövetel' stb. A nyelvjárások változatosságából s a szavak előfordulásának kiszámíthatatlanságából adódóan azonban a vizsgálódó dialektológus a fellelhető tájszavaknak csupán töredékét jegyezheti fel.

Visk a kárpátaljai magyar nyelvjárások között sajátos helyet foglal el. Már első utam során felhívták a figyelmemet a reformátusok és a római katolikusok közötti nyelvjárási különbségekre. Gyakran jegyeztem fel például a göder (= gödör), tüker (= tükör), vagy az ött (= evett), tött (= tett) alakok kapcsán, hogy csak a reformátusok használják őket. Felekezetek közötti nyelvjárási különbségek a magyar nyelvterület több pontján megfigyelhetők, ami rendszerint településtörténeti okokkal magyarázható. Nincs ez másként Visken sem. A reformátusok nyelvjárása az erdélyi, közelebbről a mezőségi nyelvjárásokkal mutat rokonságot. A római katolikusok egy része ezzel szemben sváb gyökerű, néhány család pedig a múlt század első felében a Dunántúlról érkezett. Mindez a helyi nyelvjárás sokszínűségét és gazdagságát eredményezte. A viski tájszókincs egyik legfőbb sajátossága éppen a német eredetű tájszavak nagy száma: slehtül (= rosszul) érzem magam. Különösen gyakoriak a német eredetű szavak a különböző mesterségek szakkifejezései között.

E vidéken a tájszavak nagy része ma is gyakori. Ez is szerepet játszott abban, hogy Visk terveink szerint a készülő Új Magyar Nyelvjárási Atlasz egyik kutatópontja lesz. A gyűjtések remélhetőleg még ebben az évben befejeződnek. Az adatközlők kiválasztása során az egyik legfontosabb szempont, hogy a reformátusok és a római katolikusok egyaránt képviselve legyenek. Ezáltal lehetővé válik, hogy a nyelvjárási különbségeket a két felekezet között is megfigyeljük. Ezzel a viski nyelvjárás iránt érdeklődők olyan forrással gazdagodhatnak, melyből alapos ismereteket szerezhetnek. Ez annál is fontosabb lenne, mivelhogy a tájszólások a nyelvjárásokat használó (éltető) közösségek művelődéstörténetének egyik legfontosabb forrása, s tanúságtételük a lakosság eredetét illetően is perdöntő lehet.

Viski gyűjtéseim első látogatásom óta rendszeressé váltak, s ebben a gyönyörű táj, a helyiek kedvessége, valamint a tudományos motiváció mellett a nyelvi élményeknek is szerepük van.

Tóth Péter

doktorandusz

Minden jog fenntartva © 2009 Kárpáti Igaz Szó