2009. augusztus 15., szombat Országos közéleti lap V. évfolyam, 117. (790.) szám
CímlapHírekMagunkrólLinkekHirdetésArchívum • Élet-Jel 2009: 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 Főszerkesztő
Pedro, aki Péter

Nem tudom, ki hogy van vele, de én nagyon szeretek ismerkedni, és olyan magyarul beszélő emberekkel társalogni, akik a Föld távolabbi részén élnek. Érdekel az ottani élet, a kultúra. Sok hely van a világon, amit szívesen felkeresnék, ilyen például Brazília. Az országot 1500-ban Pedro Alvarez Cabral portugál hajós fedezte fel, nevét egy fafajtáról kapta. Portugália rövidesen bejelentette igényét a területre, amely az 1530-as évektől gyarmatává vált. 1822-ben lett független állam. A portugálok, akik először léptek Brazília földjére a XVI. században, magukkal hozták az európai kultúrát, mely keveredett a helyi őslakosság kézművességével, zenéjével, szokásaival.

...Nemrég szerencsém volt megismerkedni egy Brazíliában élő fiatalemberrel. A neve alapján senki sem gondolná, hogy az illető magyar származású. Marques Da Silva Pedro édesanyja magyar, ezért ezt tartja anyanyelvének.

– Édesapám után kaptam a nevemet, de nyugodtan szólíthat Péternek – kezdi beszélgetésünket a fiatalember. – Brazília egyik legszebb városában, Sao Pauloban élek, ahol portugálul beszélünk. A város 12 millió lakosú megapolisz (az ún. nagy Sao Pauloban kb. 20 millióan élnek). Sao Paulo ma Dél-Amerika vezető kereskedelmi és ipari központja, az egyik legdinamikusabban fejlődő város, 34 000 üzeme az ország ipari termelésének 40 százalékát állítja elő. Most először járok Európában, Magyarországon, és nagyon jól érzem itt magam. Otthon nincs lehetőségem magyarul beszélni, ezért itt minden adódó alkalmat megragadok, hogy tökéletesítsem a magyar tudásomat. Nagyon tetszik a magyar konyha is. Nálunk a rizs és a bab dominál, általában azt fogyasztjuk sültekhez, csirkékhez, halhoz. A legnevezetesebb ételkülönlegességek a kókusztejjel ízesített tengeri hal, a moqueca, a hagymával és borssal ízesített zöldség, a caruru, valamint a babos sült, a feijoada. A legnépszerűbb utcai gyorsétel az acarajé, a tenger gyümölcseivel, paradicsomszósszal kínált sült bab. Magyarországon a legjobban a töltött káposzta, és a babgulyás ízlett, azt mondják, ezek az igazi magyaros ételek.

– Tudtommal Brazíliában is elég szép számban élnek magyarok...

– Igen, kb. tízezren, de olyanok, akik napi rendszerességgel ápolják a magyar kultúrát, úgy ezren lehetnek. Van egy néptáncegyüttesünk, mely a Pántlika nevet kapta. Nos, ennek tíz éve én vagyok a vezetője. Nagyon szeretek táncolni, ám nemcsak a latin-amerikai ritmusokat kedvelem. A magyaros táncok érdekelnek leginkább. Szerencsénkre néhányszor Kárpát-medencei profi néptánctanárok tanították az együttesünket, s videóról is igyekeztünk ellesni a lépéseket. Hat éve koreográfiával is próbálkozom.

– Világraszóló rendezvény a riói karnevál. Részt vesz rajta?

– Régebben igen. De arra is rá lehet unni. Ez egy háromnapos ünnep, ahol számos szambaiskola vonul az utcákra, oda vonzva a turisták millióit. Olyankor lépni sem lehet. Nem nagyon szeretem a tumultust.

– Otthon milyen nyelven beszélnek?

– Édesapámmal csak portugálul, édesanyámmal néha magyarul. A testvérem nem tud magyarul. Én azonban már kisgyerek koromban fontosnak tartottam megtanulni az anyanyelvemet. Kilencévesen írattak be a már említett Pántlika néptáncegyüttesbe, ott igazán gyakorolhattam a magyart. Így aztán szép lassan megtanultam beszélni, olvasni és írni is e nyelven. Régebben volt egy magyar barátnőm, tőle is sokat tanultam. Egy biztos: ha megnősülök, bármilyen nemzetiségű lány lesz is a feleségem, a gyerekeim tudni fognak magyarul.

Hegedűs Csilla

Minden jog fenntartva © 2009 Kárpáti Igaz Szó