2009. augusztus 15., szombat Országos közéleti lap V. évfolyam, 117. (790.) szám
CímlapHírekMagunkrólLinkekHirdetésArchívum • Élet-Jel 2009: 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 Főszerkesztő
Hadat üzentek az őstermelőknek

A kárpátaljai kistermelők többsége még nem is sejti, milyen – feltehetően sokak érdekeit sértő és nagy felháborodásra okot adó – állami program van kibontakozóban kies vidékünkön.

Az Ukrán Állategészségügyi Állami Bizottság által a megyei közigazgatásoknak küldött körlevél értelmében ugyanis a jövő év januárjától komoly megszorításokra számíthatnak az ukrajnai mezőgazdasági kistermelők. Íme az ominózus körlevél szövege:

"Az állategészségügyi állami bizottság tájékoztat, hogy 2010. január 1-jétől hatályba lép a 2005.09.06-án kelt 2809. számú, az élelmiszerek biztonságáról és minőségéről szóló törvény 35. cikkelyének első, illetve 33. cikkelyének második része:

– Tilos a háznál tartott párosujjú és más patások, szárnyasok és nyulak hivatalos állatorvosi engedéllyel rendelkező vágóhidakon kívül történő levágása, amennyiben naponta 5 állatnál több kerül leölésre.

– Tilos a házilag előállított feldolgozatlan tej és tejtermék, a magánportáról származó tőkehús élelmiszerpiacokon történő értékesítése.

A fentiek figyelembevételével az állategészségügyi állami bizottság kéri a törvény betartásához szükséges feltételek biztosítását."

A szó szerint idézett leiratot kommentálva Vitalij Kozuvkov, a megyei mezőgazdasági főosztály helyettes vezetője lapunknak elmondta, valóban van egy ilyen állami program, mely révén az ország mezőgazdaságát az EU-s normatívákhoz kívánják közelíteni. A nagy kérdés csak az, hogyan fogják a törvényben előírtakat megvalósítani. Mert ahhoz, hogy felépítsenek egy komoly felvásárlói hálózatot, melyen keresztül a gazdák a számukra is elfogadható áron értékesíthetik a megtermelt húst és tejet, rengeteg pénzre lenne szükség. A megvalósításra azonban egyelőre egyetlen kopijkát nem ad az állam. Az esetleges vállalkozók is gondban lehetnek, mert a bankok nem hiteleznek e célra sem.

– Kárpátalján jelenleg csak néhány tejfelvásárlással és -feldolgozással foglalkozó üzem létezik, mint például az ungvári Nasztunya, a rahói Rahivszka Brinza. A húskészletezés és -feldolgozás még megoldatlanabb. Megyére kiterjedő hálózatról tehát még nem beszélhetünk és a szakember szerint erősen kétségbe vonható, hogy január elsejéig sikerül azt létrehozni – véli a szakember.

A háztáji tej és tejtermékek kereskedelmét szabályozó hatósági rendelet a Tiszaháton eddig csak értetlenkedést és dühöt szült. A falusi gazdák az amúgy is megcsappant állatállomány további leépítését és valamilyen titokzatos agrárlobbyt sejtenek a háttérben.

– Méghogy a jövőben nem adhatom el a tejet, tejfelt, túrót – mérgelődött a tiszapéterfalvai Csoma Emma. – A két tehenünktől napi 20 litert is kifejünk a menyemmel, ennyit meg képtelen elfogyasztani a család. Öntsem az emésztőgödörbe, ahogy a magyar gazdák tették néhány éve? A tejet meg mifelénk másképp nem lehet eladni, mint a faluhelyen bevált kontós-módon. Szomszédok, ismerősök feliratkoznak és a hét minden napján jön valaki az áruért. Ez jól működik, hiszen így a vevő mindig friss, egy-két órás tejet kap, nekem meg nem kell azon gondolkodni, hogy mi lesz a portékával. Az a pár kopijka is jól jött, mert tehenet tartani sokba kerül. A minőséggel sem lehet gond, hiszen a kuncsaftoknak nem holmi vizezett tejet adok, mert nem érdekem, hogy egy hónap vagy egy év múltán máshova pártoljanak. No, de van itt más is. Ha vágóra küldöm a teheneket, a zöldséges kertemet azok a nagyokos tintanyalók fogják megtrágyázni?

Ami meg az egészségügyi indoklást illeti, méltatlankodik tovább a gazdasszony, akkor miért vannak az állatorvosok? A mi "lódoktoraink" végtére elég jó szakemberek és évek óta szigorúan szűrik az állományt. Az idén tavasszal az egyik szomszédasszonyom tehenénél is találtak valami kórságot, és nem volt kibúvó, kényszervágóra küldték.

– A rendelkezés jogosságát nem az én tisztem megítélni – szögezi le Török Béla hatósági állatorvos –, de az tény, hogy a törvényben előírtak szerint évente kétszer végzünk agglutinációs próbát tbc-re és leukózisra a szarvasmarha-állománynál. A pozitív mintákat produkáló állatokat azonnal kiszűrjük és vágóhídra küldjük. A tiszaháti teheneket ezenkívül éves rendszerességgel kötelezően immunizáljuk is ezekre a megbetegedésekre, és ennek megvan az eredménye. Mára töredékére csökkent az ilyen zoonózisok, vagyis állatról emberre is terjedő fertőzések előfordulása. A piacokon árusított tejet és tejtermékeket meg laboratóriumunkban be kell vizsgáltatni. Ezenkívül a nagyszőlősi piacon járőrözik a kollégám, aki az előírások betartása felett őrködik. A hatósági állatorvosok tehát mindent megtesznek azért, hogy jó minőségű és egészséges tej kerüljön a poharakba.

A vitatott rendelkezés már eddig is komoly felháborodást keltett az ugocsai gazdák körében. Tény, hogy a járás egyetlen tejfeldolgozója, a Delta megszűntével a felesleges tejet csak a piacon, illetve falusi "kontós-módra" lehet értékesíteni. Ennek következtében az elmúlt két évben kevesebb mint felére csökkent az ugocsai szarvasmarha-állomány. Ha most életbe lépnek a szigorú előírások, biztos, hogy a gazdák inkább teljesen lemondanak a tehéntartásról, az meg senkinek sem lesz jó.

Beregszászban, illetve a Beregszászi járásban is egyre kevesebb tehenet tartanak, mert a jelenlegi feltételek sem kedveznek az állattartásnak. De ahogy azt a régi öregek mondják: tehén, tej nélkül nehéz elképzelni az életet.

– Nem tudok róla, hogy a későbbiekben be akarják tiltani, hogy húst és tejet áruljon a kistermelő a piacon, de egy biztos: ezután is fogok tehenet tartani, hiszen a tejet, a tejből készített finomságokat igencsak szeretik a gyerekek, az unokák. Ez a fontos, és nem szeretnék a bolti tejre fanyalodni – mondja a macsolai Erzsi néni.

Tehát rendelet ide, rendelet oda, Beregszászban és környékén, ha a piacon nem is, de háznál biztos, hogy lehet majd finom tejet vásárolni. Vagy lehet, hogy az is tiltva lesz?

– Az egész tervezet úgy, ahogy van, felháborító! Mit fog a városi ember enni? – teszi fel a kérdést a ráti Hajdú Magdolna, aki 18 éve heti egy alkalommal Ungvár úgynevezett részeg piacán tejet és tejtermékeket árul. – A szarvasmarha rendszeres orvosi vizsgálaton esik át, s amellett, hogy fizetem az öt- hrivnyás helypénzt, az áru itteni megvizsgálásának költségeit – ami 6,42 hrivnya – is én állom. Nem értem: ha egészséges a termék, miért lesz tilos eladni? Ezt nem szabad hagyni, ha kell, sztrájkolni fogunk a megyeháza előtt!

Mint azt Hajdú Magdolna elmondta, a feldolgozók nevetségesen alacsony árat, kb. 80 kopijkát kínálnak a tej literjéért, ami a piacon 4–5 hrivnyába kerül. Amennyiben a program mégis életbe lép, s marad a jelenlegi felvásárlási ár, egy literen több hrivnyát veszítene. Ezzel veszélybe kerül a család megélhetése, és értelmetlenné válik a szarvasmarhatartás.

Valóban ennyire kilátástalan a jövőkép? Nos, a kistermelők helyzete valóban nem rózsás. Ugyanakkor a megyei mezőgazdasági főosztály szakembere szerint a két-három állatot tartók semmit nem éreznek majd a szigorításokból. A farmerek esetében az állam dotációval kívánja ösztönözni az állattartást és a tejtermelést. A puding próbája azonban még odébb van. Ismerve az ukrajnai törvények betartásának mechanizmusát, feltehetően még nem kell vágóhídra küldeni a lábasjószágot.

KISZó-összeállítás

Minden jog fenntartva © 2009 Kárpáti Igaz Szó