2009. augusztus 11., kedd Országos közéleti lap V. évfolyam, 114. (787.) szám
CímlapHírekMagunkrólLinkekHirdetésArchívum • Élet-Jel 2009: 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 Főszerkesztő
Ma már nehezebb eladni, mint megtermelni

Némely zöldségkultúra esetében lassan közeledik a szezonzárás. A közelmúltban Beregsomba látogattunk, ahol Barkaszi Ferenc agrármérnök véleményét kérdeztük az idei évről.

– Milyennek ítéli meg a kárpátaljai zöldségtermesztők helyzetét?

– Jelenleg a kárpátaljaiak számára a legkomolyabb problémát az értékesítés jelenti. Azok számíthatnak jövedelemre, akik korai termesztéssel foglalkoznak. Szűkül a piac, ami számunkra most leginkább Lemberget és környékét jelenti. Mára már egyre több fólia és üvegház-telep létesül a körzetben. Az árat a kereslet-kínálat szabályozza, most a kereslet sajnos nagyon szerény.

– Melyek a legkelendőbb kultúrák?

– A primőrök közül az uborka és a paradicsom áll vezető helyen, a paprika már kevésbé kelendő. Emellett még a korai retekre, burgonyára, káposztára és karfiolra mutatkozik komolyabb igény. Elmondható, hogy jelenleg a piacon a káposztaféle az egyedüli kultúra, amelyre nagyobb a kereslet, mint a kínálat.

– A növényvédelem terén mi a helyzet?

– Ilyen szempontból viszonylag jó év az idei. Számomra meglepő, hogy ahhoz képest, milyen esős júniusunk volt, a mai napig sem találkoztam a paradicsom és a burgonya esetében fitoftórával, vagy az uborkánál peronoszpórával. Más években ezek a betegségek június végére szinte járványszerűen kialakultak. A növényvédőszerekkel viszont komoly gondok vannak. Sajnálatos módon Ukrajnában sok a hamisított vegyszer, főleg a kisebb kiszerelések esetében. A nagy tételek megbízhatóbbak. Ám a kis földterületekkel rendelkező gazdák nemigen engedhetik meg maguknak, hogy ilyet vásároljanak. Jómagam, ha csak lehet, külföldi vegyszereket igyekszem beszerezni. Amennyiben hamis szert vesz a termelő, nemcsak azt az összeget bukja el, amibe az került, hanem a hatástalan növényvédelemmel a teljes évi termés is elveszhet.

– A szaporítóanyagok terén tapasztalható-e némi fejlődés?

– Nálunk még nem foglalkoznak üzemmódban ezek előállításával, minden gazda igyekszik a saját bázisán megoldani a palántanevelést. Jómagam évek óta állítok elő szálas palántát hibrid vetőmagból. A holland vetőanyag a megbízhatóbb. A helyiekkel leginkább azok próbálkoznak, akik az olcsó megoldást keresik.

– A palántanevelés nem is olyan egyszerű.

– Az én gyakorlatomban a vetőmag a vetést követően a kelesztő házba kerül. A kikelt palánta előnevelése fűtött fóliasátorban történik, majd a szabadföldi körülményekhez való szoktatás után kerül értékesítésre. A szaporítóanyag- előállítás valamennyi fázisánál meghatározó a megfelelő hőmérséklet és páratartalom betartása. A meglévő létesítmények minél jobb kihasználására törekszem, ezért a palántanevelést követően általában uborkát vagy paradicsomot ültetek a fóliaházakba.

– Aktuális kérdés az öntözés. Ön melyik módszerre esküszik?

– Csepegtető-rendszert alkalmazok. Ez a legkönnyebb formája az öntözésnek, és ezzel a megoldással a tápanyag kijuttatása is egyszerűbb. Ugyanakkor nem tagadom, ennek rengeteg hátránya is van. Ha helytelenül alkalmazzuk, több kárt csinálunk vele, mint hasznot. Az egyik jellemző probléma az alulöntözés. A kis vízadag következtében a növény kevés gyökérzetet nevel. A másik gond, hogy a talaj felületén történő párolgás sókiválást eredményez, ezáltal szikesedő folyamat indul meg, ami a rögök felületén lisztes bevonat formájában jelentkezik, és komoly gondokat okoz. Például az uborka tőhervadásának is kiváltója lehet. Az említett probléma azoknál a gazdáknál figyelhető meg, akik télre fedve hagyják a fóliasátraikat. A csapadék nem tudja átmosni a földet, ezáltal a felszíni rétegekben felhalmozódott sók megmaradnak, így egyre inkább szikesedik a talaj. Bármely öntözési formát is válasszuk, igyekezzünk körültekintően alkalmazni.

Molnár Bertalan

Minden jog fenntartva © 2009 Kárpáti Igaz Szó