2009. augusztus 8., szombat Országos közéleti lap V. évfolyam, 113. (786.) szám
CímlapHírekMagunkrólLinkekHirdetésArchívum • Élet-Jel 2009: 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 Főszerkesztő
Gasztro-túra, avagy hol lehet jó kuglit enni?

Mit szólna a kedves olvasó, ha meghívnám egy buktára, cimesre vagy egy kuglira? Még mielőtt azt hinnék, hogy testedzésre vagy más huncutságra gondolok, gyorsan elárulom, hogy nemzeti ételkóstolóra invitálok. Mégpedig szűkebb pátriánk nemzeti kisebbségeinek konyhájába kukkantunk be.

Kárpátalja sokszínűsége nemcsak a népszokásokban, hanem a gasztronómiában is megmutatkozik. Az évszázadok óta egymás mellett élő nemzetiségek sok mindent átvettek egymástól, így többek között az ételek készítésének módját is. Prokopisin Márta mesterszakács, az Ungvári Felsőfokú Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szaklíceum tanára szerint a régiónkra jellemző ételek, italok jelképesen utalnak a sorsközösségre. Bármennyire hihetetlen, még ma is azokat a recepteket használják, amelyek nagyanyáink és dédanyáink idejéből maradtak ránk. Az autentikus ételkészítési leírások különösen a hegyvidéken maradtak fenn. A Rahói járásban élő huculok például még most is ugyanúgy készítik a sajtot (brinzát), túrót és bánost, mint őseik.

– A vidékünkre érkező turista kilenc nemzet konyhájának ételeiből válogathat – mondja Fegyir Sándor, az Ungvári Nemzeti Egyetem turisztikai tanszékének vezetője. – Aki a lengyel konyha különlegességeit – például zureket, bigost vagy flaczkit – szeretne enni, annak a Nagybereznai járás éttermeit ajánljuk. A zurek egy sziléziai savanyú, kovászos tojásbetéttel készült leves tejföllel, a bigos a magyar székelykáposzta rokona, amit ők házikolbásszal és füstölthússal készítenek, míg a flaczki a pacalleves.

Aki a szlovák és cseh ételek iránt érdeklődik, annak Ungvár és környéke restaurantjai sztrapacskát, buktát, csasznikova polivkát (fokhagymalevest), bramborackát (húshoz vagy pörkölthöz tálalt burgonyalepény) és az elmaradhatatlan knédlit kínálják. Utóbbi a csehek nemzeti étele és számos elkészítési módja ismert. Szilva- vagy sárgabaracklekvárral, túróval, párolt káposztával és sült húsokkal fogyasztják. A kárpátaljai magyarok finomságairól most csak azért nem ejtek szót, mert számunkra természetes, hogy az étlapunkon, ha nem is naponta, de ott van a paprikás csirke, a tarhonya, a nokedli, a csipetkeleves, a töltött káposzta vagy a túrós csusza, a bográcslevesről már nem is beszélve.

– Ha a zsidó, a német és a roma konyha ínyencségeire szottyan kedve a hozzánk érkező turistának, akkor Ungvár, valamint Munkács és környéke vendéglátóegységeit tudjuk ajánlani – folytatja Fegyir Sándor. – A sólet, a töltött ponty mellett a cimes, avagy ismertebb nevén a mákos bejgli, és a törtkrumliból készített pogácsa, a kugli is szerepel az étlapon. Aki kíváncsi a roma konyha ízeire, annak elárulom, a legmarkánsabb ételeket kínálják az étlapon. Ezek egyike a cigánypecsenye, vagy ahogy Kárpátalján ismerik, a saslik, sokunk kedvenc húsétele, illetve a töltött borda, a hurka és a pogácsa. A sváb konyha ételei közül a ragut, a virslit, a snitzelt (rántott darálthús) és a kremzli több fajtáját emelném ki. Utóbbit a hússal töltött mellett tejfelesen és sajttal megszórva is feltüntetik az étlapon.

A hallottaktól én már jól is laktam, ám beszélgetőtársam további gasztro-túrára invitált. Most a Técsői és Rahói járásban élő románok tradicionális ételeibe kóstoltunk bele.

– A puliszka, románul mamaliga, kukoricalisztből készült kásás étel. Fogyasztják juhtúróval, tejföllel ízesítve vagy édesen, cukorral megszórva. A bablevesekbe bárány-, ürü-, marha-, borjú- vagy szárnyashúsok kerülnek. Az étlapon ott van még a csorba (savanyúleves). Utóbbit kvasz és negyedrész vízben főtt zöldségekből (elsősorban hagyma és paradicsom), valamint bárány- vagy marhahúsból készítik – folytatja kísérőm.

Miután degeszre "ettük" magunkat a sokféle ételkülönlegességekkel, a régió ukrán etnikumainak, a huculok és bojkók ételféleségeire tereltük a szót. De ez már legyen egy következő cikk témája...

Fedák Anita

Minden jog fenntartva © 2009 Kárpáti Igaz Szó