2009. augusztus 6., csütörtök Országos közéleti lap V. évfolyam, 111-112. (784-785.) szám
CímlapHírekMagunkrólLinkekHirdetésArchívum • Élet-Jel 2009: 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 Főszerkesztő
A halálos baleset egysejtű túlélője

A hírekben gyakran találkozunk olyan autóbalesetekkel, ahol a járművezető lehajtott az útról, korlátnak ütközött vagy szakadékban lelte halálát. A legtöbb esetben szabálytalanságot követett el, látszólag ok nélkül. Mi történhetett? Elaludt a volánnál, esetleg rosszul lett? Gyakran még a boncolásnál sem derül ki. Találhatunk mégis reális magyarázatot? Valószínűleg igen.

A Toxoplazma gondii egy parazita, azaz élősködő állati egysejtű. Életciklusának egy részében osztódással szaporodik, ekkor nem gazdaspecifikus, tehát nem kötődik szorosan egy adott fajhoz, 300 emlős- és 60 madárfajban megtalálható. Ellenben ivaros szaporodása csak egyetlen állatfajban mehet végbe: ez a házimacska. Az oocyták (az ivarsejt kezdetleges formája) csak a macskában alakulnak ki, amelyek 3 héten keresztül folyamatosan, a székletével együtt távoznak belőle. A szabad levegőn átalakulnak, és fertőzőképessé válnak. Az ivaros és ivartalan sejtek egyaránt fertőznek, tehát nemcsak a macskától kaphatjuk el a betegséget! Pont ezért az ember megfertőződhet állati hústól (szarvasmarhában, juhban, sertésben a toxoplazma az izomban szabad szemmel nem látható, tömör tokban él), patkányoktól, egerektől, a magzati fejlődésnél, azaz a méhlepényen keresztül, vérátömlesztéssel, illetve a házimacska ürülékétől.

A lakosság, élőhelytől függően, 15–85 százalékban fertőzött, de leginkább veszélyeztetettek a 20–25 éves nők. Az emberben nem okoz a toxoplasmozis látható, komoly tüneteket, kivétel az AIDS-betegek, mert immunrendszerük nem működik, ezért az ő esetükben halállal is járhat a fertőzés. Azonban a legfontosabb, hogy a terhes nők fejlődő magzatát nagyon komolyan károsíthatja. Ha a nő az első trimeszterben fertőződik, a magzat tünetei a legerősebbek. Ezek a máj- és lépnagyobbodás, retinakárosodás, vízfejűség vagy pusztulás, halva születés. Védekezés: a terhes nőnek minél inkább távol kell magát tartani a házimacskától, simogatás után mosson kezet, ne kerüljön az állat ürülékének, almának közelébe. Ezenkívül csak alaposan átsütött, megfőzött húst fogyasszunk, mert a köztigazdában található sejtek tokja igen ellenálló, illetve a macskával való érintkezés után szintén tartsuk be a higiéniai szabályokat.

De hogyan jön mindez az autóbalesetekhez? A válasz igen meglepő! Mint említettem, az egészséges, felnőtt emberekben nem okoz látható tüneteket, viszont a láthatatlanok meg is ölhetnek bennünket. A toxoplasmozis hatásait legfőképp patkányokon és egereken vizsgálták, mivel azok a macska táplálékául szolgálhatnak. Megfigyelték, hogy a rágcsálókat csupán egy helyen fertőzi az egysejtű: az agyban, mégpedig ott, ahol a macskapisitől való félelmükért felelős terület van, az amygdala-mag. Emiatt egyenesen megbabonázza őket a vizelete, vonzódnak hozzá, annak közelében maradnak, nappal is aktívak lesznek, ezáltal a macska számára könnyű célponttá válhatnak.

Mindez szorosan kapcsolódhat az emberhez is, mert a kutatást kiterjesztették a lakosságra. Cseh tudósok megállapították, hogy a toxoplasmozis-fertőzés hatással van az emberi viselkedésre! Jaroslav Flegr és munkatársai 18 hónapon keresztül figyeltek és elemeztek négyezer katonai sofőrt. A BMC Infectious Diseases című szaklapban megjelent vizsgálat eredményei szerint azok, akik Rh negatív vércsoportúak voltak és toxoplazma-fertőzésük volt, két és félszer nagyobb esélylyel szenvedtek el balesetet, mint a nem fertőzött Rh negatívok, vagy bármilyen Rh pozitív vércsoportú sofőr. Feltételezések szerint a parazita célpontja a kortikoszteron stresszhormon és az ingerületátvivő dopamin. A fertőzött egyének szabálykövető hajlama csökken, és a hatás a fertőzést követően idővel lassan növekszik. Majd megállapították, hogy Prágában, a közlekedési balesetben elhunyt áldozatok körében a fertőzöttek aránya nagyobb, mint a népesség egészében.

A bomló emberi tetemben a parazita tovább él, amelynek célja az, hogy eljusson a macskához, akár életünk árán is. Épp ezért nagyon fontos, hogy soha ne hallgassunk az agyunkban motoszkáló hangra, amely azt súgja, hogy vezessünk vakmerően, és ne tartsuk be a közlekedés szabályait.

Lapunk számára írta

Krajnik Wanda biológus

Minden jog fenntartva © 2009 Kárpáti Igaz Szó