2009. augusztus 6., csütörtök Országos közéleti lap V. évfolyam, 111-112. (784-785.) szám
CímlapHírekMagunkrólLinkekHirdetésArchívum • Élet-Jel 2009: 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 Főszerkesztő
A matuzsálemi kor titka
Miért élnek tovább az eszkimók és a japánok?

Azt gondolnánk, hogy a modern országok lakói számíthatnak a leghosszabb és legegészségesebb öregkorra, hogy egy amerikai bőven túléli a gazdaságilag kevésbé fejlett andorraiakat. Holott a dolgok mai állása szerint mégis a Pireneusok-beli, zsebkendőnyi kis ország lakói azok, akikre a leghosszabb élet vár.

A papírforma szerint az átlag magyar 76,9 évig él, ha nő, és csupán 68,6 évig, ha férfi. Amerika pár évtized alatt 31 helyet csúszott vissza a leghosszabb életű nemzetek listáján. És kik viszik a prímet? Andorra után San Marino, Japán, Szingapúr következik, aztán a skandináv, majd a mediterrán országok. Az eszkimóknál, japánoknál nagyságrendekkel kisebb a cukorbetegek száma, kevesebb embert fenyegetnek a daganatos, gyulladásos betegségek, még az allergiát is csak hírből ismerik. De hogyan lehetséges ez? Talán jobb anyagból gyúrták őket?

Mit jelent a genetika?

A szakemberek szerint kétségtelenül fontosak a gének, ám valódi szerepüket csak akkor tudnánk felmérni, ha azonos szociális, kulturális és egészségügyi feltételek között élő népeket hasonlítanának össze. A várható élettartam hosszát alapvetően meghatározzák a gének, ám ehhez az életünk során rengeteg más tényező is hozzájárul. Gondoljunk csak arra, hogy nagy valószínűséggel a magyarok és a szomszédos osztrákok génállománya között nem lehet óriási és alapvető különbség. Utóbbiak születésükkor mégis 6–7 évvel hosszabb életre számíthatnak. A skandináv népekről már nem is beszélve!

Az vagy, amit megeszel

A fenti mondat közhely, de tökéletesen igaz, vélik a dietetikusok. Nem véletlen, hogy az eszkimók hosszú évekkel tovább és egészségesebben élhetnek, mint mi. Pontosan tudják, hogy szervezetüknek mire van szüksége. A bűvös szó az omega-3, vagyis a telítetlen zsírsavak. Az eszkimók ebből rengeteget visznek be a hatalmas mennyiségben fogyasztott tengeri halakkal és a fókazsírral. Ráadásul őket nem "fertőzte meg" a civilizáció: a gyorséttermek, a chipszek, az adalékanyagokkal teli ételek.

Az eszkimók, de a mediterrán népek is rendkívül egészségesen étkeznek. Az ő étrendjüket főként a zöldségek és a gyümölcsök alkotják, és emellett ők is rengeteg halat, tengeri herkentyűt esznek. Ételeiket telítetlen zsírsavakban gazdag olívaolajjal ízesítik, amely elixír a szív- és érrendszeri, valamint a daganatos megbetegedésekre.

Sokakban felmerülhet a kérdés: hogyan étkezhetnek egészségesen a görögök vagy az olaszok, hiszen előbbiek rengeteg túlédesített desszertet esznek, utóbbiak pedig kilószám tömik magukba a fagylaltot, a tésztát. A válasz: a hatalmas mennyiségben bevitt zöldséggel, gyümölccsel ellensúlyozzák a "bűnözést". És még egy fontos dolog: a mediterrán népek nem fehér, hanem teljes kiőrlésű lisztből készült kenyeret esznek, és az olaszok tányérjára durum tészta kerül, melynek sokkal magasabb a rosttartalma. A minőség mellett ezenkívül a mennyiség is fontos. Mi, magyarok valamilyen rejtélyes oknál fogva vacsorakor akarjuk bepótolni az egész nap elmulasztott ételmennyiségünket. Lefekvés előtt jól belakunk a nehéz ételekből. A mediterrán nemzeteknél is a vacsora a fő étkezés, ám ők napközben sem feledkeznek meg a táplálkozásról, és a mennyiséget sokkal ésszerűbben osztják be.

Több lazaság kellene

Azt már a szociológusok állítják, hogy a mediterrán és skandináv népek egészségének titka talán abban is rejlik, hogy ők jóval lazábban veszik az élet akadályait. A magyar különösen önpusztító nemzet. Az alkoholizmus súlyos gond, amihez általában a dohányzás is társul. Vagyis életmódunkkal, szokásainkkal mindent elkövetünk azért, hogy ne legyünk hosszú életűek. A gondolkodásmódunkon is változtatni kellene. A mediterrán népek nagyvonalúan kezelik a mindennapi, apró-cseprő gondokat, dolgozgatnak, aztán délben kiadósan megebédelnek, délután sziesztáznak, este pedig kibeszélik, kimulatják magukból a gondokat. Mi pedig azon őrlődünk, hogy holnap meglesz-e még a munkahelyünk, lesz-e miből kifizetni a hitelt. Ez az állandó stressz éveket vesz el az életünkből!

M. T.

Kiszámolhatjuk, meddig tart földi létünk

A magyarországi genetikus, dr.Czeizel Endre szerint magunk is kiszámolhatjuk várható életkorunkat. Ehhez össze kell adni a szüleink életkorát, elosztani kettővel majd 3–4-et hozzáadva megkapjuk valószínű éveink számát.

Minden jog fenntartva © 2009 Kárpáti Igaz Szó