2009. augusztus 1., szombat Országos közéleti lap V. évfolyam, 110. (783.) szám
CímlapHírekMagunkrólLinkekHirdetésArchívum • Élet-Jel 2009: 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 Főszerkesztő
Tespedt diákélet

Minden ukrajnai egyetemen és főiskolán befejeződött a felvételi. Az akadályokat sikerrel leküzdő magyar fiatalok élete szeptember 1-jétől új értelmet kap, kezdetét veszi az úgynevezett diákélet. Ám mint köztudott: az nemcsak tanulásról szól. Sokak számára a felsőoktatásban töltött évek szép emlékeket idéznek. Sajnos, mára ez a fajta pezsgés elszürkült. Hiányoznak, vagy csak "rugalmatlanok" a diákmozgalmak, a -szervezetek.

Az ő feladatuk a különféle rendezvények, például gólyatábor és -bál, diáknapok, bulik, sportrendezvények, filmklub, táncház, társasági tánc, kézműves műhelyek, színjátszókör, fiatal költők estje, tudományos diákköri konferencia stb. szervezése.

Ezzel párhuzamosan szolgáltatói tevékenységet kellene nyújtaniuk. Információs irodát működtetni, ahol a fiatalok tanácsot kérhetnek a különböző egyetemi problémákkal kapcsolatosan. Lehetőséget teremteni a tájékozódáshoz a külföldi ösztöndíjakról, a tanfolyamokról, esetleg a Kárpátalján nem annyira jellemző diákmunkát közvetíteni, segítséget nyújtani az albérletkeresésben, diákújságot működtetni.

Feladat tehát lenne bőséggel. Felvállalhatnák mindezt a magyarságszervezetek ifjúsági tagozatai, az egyetemek és főiskolák diákszervezetei, valamint hallgatói önkormányzatai, hisz nem szabad megfedeznünk arról, hogy a magyar diákok még inkább rászorulnak az érdekképviseletre. Az élet azonban azt mutatja, hogy valós érdekképviselet helyett inkább a látszatfelbuzdulások dominálnak. Működésükre és rendezvényeik lebonyolítására kemény forintszázezreket pályáznak. Majd azokat kis költségből finoman fogalmazva is alulszervezik.

Tapasztalataim, azonban azt támasztják alá, hogy ezek a közösségek, azon túl, hogy összecsapnak egy-két iszunk-hányunk-belefekszünk bulit, komolyabb érdekképviselettel nem foglalkoznak. Évről évre megszervezik szokásos rendezvényeiket, és mint akik jól végezték dolgukat, ölbe teszik kezüket, semmit sem csinálnak.

Foghatjuk mindezt a fiatalok érdektelenségére, de ha már ezen a szinten érdektelenség jellemzi a felnövekvő nemzedéket, önmaguknak köszönhetően tespedt diákélet vár rájuk. És utána?

Szabó Sándor

Minden jog fenntartva © 2009 Kárpáti Igaz Szó