2009. augusztus 1., szombat Országos közéleti lap V. évfolyam, 110. (783.) szám
CímlapHírekMagunkrólLinkekHirdetésArchívum • Élet-Jel 2009: 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 Főszerkesztő
Az orvosok is szeretik a (hála)pénzt

A lakosság körében valóságos legendák keringenek az orvosok (tisztelet a kivételnek) korruptságáról, pénzimádatáról. A Rozumkov társadalomkutató központ legutóbbi felmérése a leginkább korrupt szerveket próbálta sorrendbe állítani. A vizsgálódás során kiderült, hogy a lakosság megítélése szerint a medicina az "előkelő" ötödik helyet foglalja el.

Azt már tudjuk, megértjük, hogy nincs ingyenes egészségügy. Például fizetjük a "szocsztrahot", de a társadalombiztosításból vajmi kevés hasznunk van. Ha kénytelenek vagyunk orvoshoz fordulni, és – ne adj' isten! – műtétre is szükség van, bizony alaposan a zsebünkbe kell nyúlni. Már ha van mit előhalászni. Ha nincs pénzünk, segítség sincs. Ám vannak doktorok, akik akkor is zsebre teszik a hálapénzt, ha tudják, hogy a páciens menthetetlen.

Befeküdhetünk a kórházba, de sok jóra ne számítsunk, ha nem nyomjuk oda a borítékot. Fiam vakbélműtétjekor a sebész félrehívott és bizalmasan közölte, hogy "mindennemű problémával" csak hozzá forduljak, de csak a műtét után hajlandó tárgyalni. Úgy is történt. A műtét sikerült, a doki pedig közölte, hogy mennyivel jövünk neki, az asszisztensnek, az altatóorvosnak, és azt tanácsolta, a nővérekről se feledkezzünk meg.

Persze, hogy nem sajnáltuk a pénzt, hisz a gyermekünkről volt szó. S így van ezzel bárki más is. Csakhogy nálunk hivatalosan nem engedélyezett és nem is létezik hálapénz. Az vesztegetésnek minősül, ami büntetendő cselekmény. Igaz, kis megyénkben nagyon ritkán fordul elő, hogy rendőrségi, esetleg bírósági üggyé válik, ha egy doktor pénzt követel a pácienstől.

Az ország függetlenné válása óta mindössze négy ilyen eset vált ismertté. Az egyik valóban nagy port kavart ügy a megyei szülészeten kirobbant vesztegetési botrány volt. Mint arról lapunkban is beszámoltunk, az intézmény orvosai azzal vádolták meg a főnöküket, hogy az fejenként havi húszezer(!) dollárt követel tőlük. Belegondolni is félelmetes, mekkora összegeket kaszálhatnak ezek a doktorok, hogy havonta ekkora főnöki hozzájárulást csak úgy a mellényzsebből ki tudnak fizetni. Igaz, a főorvos állítása szerint afféle jótékonysági alapítványt akart létrehozni és nem magának kérte a pénzt. Azt a kórházra és a betegekre költötték volna. Tény viszont, hogy az egyik nőgyógyászt rajtakapták, amikor háromszáz dollárt követelt és vett el az egyik csecsemő születését igazoló iratért.

Annak idején szintén beszámoltunk arról az esetről, amikor a megyei hadkiegészítő egyik felelős beosztású orvosa kért ezer dollár kenőpénzt az egyik regruta szüleitől azért, hogy a gyereket nyilvánítsák katonai szolgálatra alkalmatlannak. Az illető személyt a pénz átadásának pillanatában fülelték le a rendőrök. Igaz, valamilyen oknál fogva ebből sem lett bírósági ügy. A többi pénzéhes doktort sem ítélték el.

Az internetes portálokon megjelent írásokból kitűnik, hogy nemcsak a betegek gondozóival van gond. Az egész egészségügyben rendet kellene teremteni. Az UA-Reporter egyik anyagában például néhány évvel ezelőtti esetről van szó, amikor a környező országokban az úgynevezett A-típusú tüdőgyulladás járványszintre emelkedve riogatta a lakosságot. A mi szakminisztériumunk akkor ébredt fel és hirdetett ellentámadást a kór ellen, amikor a járvány már mindenütt lecsengett. Megyénk villámgyorsan vásárolt 228 tonna vakcinát 3,5 millió dollárért. Az oltószerről később kiderült, hogy egy részének lejárt a szavatossági ideje, a többi pedig eleve hatástalan volt.

És még egy érdekes momentum, amire érdemes odafigyelni. Kárpátalján a múlt évben egy személy halt meg AIDS-ben. A megyei költségvetésből ki is utaltak a kór elle- ni harcra négyszázezer UAH-t. Ugyanabban az esztendőben jóval többen, 201-en vesztették életüket tüdőbajban. A tbc elleni harcra azonban csak másfél milliót különítettek el.

Szóval sok érdekes, olykor logikátlannak és érthetetlennek tűnő dolog történik az egészségügyben (is). Pedig, ha e téren nincs rend, akkor hiába reménykedünk abban, hogy egyszer felnő egy új, egészséges generáció.

Balogh Csaba

Minden jog fenntartva © 2009 Kárpáti Igaz Szó