2009. július 30., csütörtök Országos közéleti lap V. évfolyam, 108-109. (781-782.) szám
CímlapHírekMagunkrólLinkekHirdetésArchívum • Élet-Jel 2009: 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 Főszerkesztő
Az egységet mindenki másképp értelmezi
A moszkvai pátriárka látogatása távolról sem egyházi esemény

Rusz megkeresztelkedése évfordulójának méltatása ürügyén több mint egyhetes látogatást tesz Ukrajnában Kirill, Moszkva és minden oroszok pátriárkája. Vizitjét Kijevben kezdte, ahol az egyházi rendezvények mellett politikai vezetőkkel is találkozott, eszmét cserélt. A pravoszláv egyházfő itt-tartózkodását ugyancsak felemás érzelmekkel fogadták. Ez várható volt, hisz a hívek egyik része elfogadja a moszkvai fennhatóságot, míg a másik az önálló ukrán pravoszláv egyházra esküszik.

E kettősség, ha rejtve is, amenynyire lehetett, háttérbe szorítva, de mégiscsak rányomta bélyegét a pátriárka kijevi programjára.

A Podrobnosztyi beszámolója szerint a kijevi barlangkolostorba érkező Kirillt több ezres tömeg várta. A pátriárka szentbeszédében hangsúlyozta: a Kijevi Rusz megkeresztelkedése a jelenlegi Ukrajna és Oroszország szlávjai számára is a megvilágosodást, a lelki boldogságot jelenti.

– Vlagyimir fejedelem tette ma is aktuális üzenetet hordoz – hangsúlyozta az egyházfő, aki világi kérdéseket érintve kijelentette, hogy a jelenlegi krízisért a családi kötelékek lazulása, a pravoszláv értékrend elhagyása is okolható. A bajok forrásaként a pátriárka a férj és a feleség közti harmónia hiányát, a szülő-gyerek kapcsolat hagyományos értékének megszűnését nevezte meg.

Az egyházfő, valamennyi pravoszláv keresztényhez intézve szavait mindenkit arra szólított, hogy nem csupán szóban, de tettekkel is tegyenek hitet krisztusi elkötelezettségük mellett. A családban, a társadalmi, politikai életben, az államigazgatásban egyaránt érvényesülnie kell az emberi szeretetnek, a közösségi önfeláldozásnak.

Kirill szentbeszédét a több ezres tömeggel együtt végighallgatta Viktor Janukovics, a Régiók Pártjának elnöke, Sufrics Nesztor, Jurij Bojko, Vaszil Horbal, Mihajlo Papijev s több más parlamenti képviselő, politikus.

– A pravoszláv egyház Ukrajna földjén már létezik, s soraiba tartozik valamennyi hívő, függetlenül politikai nézeteitől. Ha nem lenne ez az egyház, akkor Ukrajna sem létezne. Ám ennek az egyháznak a testén vannak sebek. Ezeket a sérüléseket közösen kell begyógyítanunk – idézi a Podrobnosztyi Kirill Viktor Juscsenkóhoz intézett szavait.

Az orosz egyházfő azt is kifejtette, hogy a Moszkva központú pravoszlávia nem kíván senkit igája alá hajtani, ám aláhúzta: "A pátriárka minden hívő pravoszláv atyja, függetlenül attól, hogy milyen színű a személyazonossági igazolványa, s melyik ország állampolgára."

A teljességhez hozzátartozik, hogy a vendég mindezeket azt követően mondta el az államfőnek, miután fejet hajtottak az 1932–1933-az éhhalál áldozatainak emlékművénél – jegyzi meg az Ukrajinszki Novini tudósítója.

– A pravoszláv egyházon belüli széthúzás negatívan hat Ukrajna stabilitására – mondta Viktor Juscsenko. Újságírók előtt pedig így fogalmazott: "A pravoszláv egység létrehozása nem csupán egyházi probléma, hanem a szociális stabilitás alapfeltétele."

Az elnök azt is leszögezte, hogy az állam nem kíván beavatkozni vallási ügyekbe, ám mivel a pravoszláv egyház széttagoltsága politikai indulatokat is szül, lehetőségei szerint megkísérli ezek hatását enyhíteni.

Több hírportál szakírója megjegyzi: a pátriárka látogatásának fő célja minden bizonnyal az orosz és a "szakadár" ukrán pravoszláv egyházak egységesítése, ám ez a kísérlet ideig aligha mondható sikeresnek. S ez – állapítják meg – valóban nem csupán egyházi, hanem politikai probléma is.

KISZó-összeállítás

 

Minden oroszok pátriárkájának kijevi tartózkodásáról igen sokszínű és tartalmú tudósításokat közölnek a hírügynökségek. Tüntetésekről, ellendemonstrációkról szólnak a hírek.

Mi tapasztalható mindebből a helyszínen? Efelől Vass Tibortól, a Kijevi Lavra Műemlék-együttes főigazgatójának helyettesétől érdeklődtünk.

– Kirill pátriárka két alkalommal is misézett a Lavrában. Az esemény több ezres tömeget vonzott. A kolostort korábban számos politikai nagyság látogatta, így hozzászoktunk a rendkívüli biztonsági intézkedésekhez. A mostani regula ugyancsak szigorú, a civil testőrök számát aligha lehet megbecsülni, de tény: sokan vannak. A szentélyen kívül néhány kisebb csoport alakult ellen- és szimpátiatüntetőkből. Ezek, amellett, hogy megvallják hitüket, egymást bosszantják, provokálják, ám tettlegességig nem fajult a dolog.

Minden jog fenntartva © 2009 Kárpáti Igaz Szó