2009. július 25., szombat Országos közéleti lap V. évfolyam, 106. (779.) szám
CímlapHírekMagunkrólLinkekHirdetésArchívum • Élet-Jel 2009: 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 Főszerkesztő
"Dadogós" felsőoktatás

Az ukrán egészségügyi és az oktatási szaktárca közösen kiadott körlevelet intézett minden felsőoktatási intézmény felvételi bizottságához, amelyben előírja az orvosi igazolások hitelességének ellenőrzését és felsorolja azokat a kitételeket, amelyeknek szerepelniük kell ezen iraton. A 086/0. szabványú igazoláson fel kell tüntetni többek között az oltások időrendjét, a röntgenfelvétel készítésének dátumát, a szemész, az ideggyógyász, a sebész és más szakorvos jóváhagyását. S ugyancsak alá kell írnia a bőr- és nemibeteggondozó, a narkológiai intézet és elmeorvosi szakértőnek is. Utóbbiaknál az a bevett szokás, hogy ha az illető nem szerepel a nyilvántartásban, automatikusan odakanyarítják jóváhagyásukat. A véglegesített és a főorvos kézjegyével ellátott igazolás legutolsó sora azt tartalmazza, hogy az ifjú emberke alkalmas-e vagy sem az egyetemi, főiskolai tanulmányok folytatására. Egy I. és II. kategóriájú rokkantnál szintén ez az eljárás!(?)

Ezért is volt meglepő számomra Ivan Vakarcsuk az egyik ukrán hetilapnak tett kijelentése. "Az AIDS-es betegeknek is lehetőséget kell adni a tanulásra...". Majd az ország oktatásának első számú felelőse hozzáteszi, hogy meg kell adni mindenkinek az esélyt a diploma megszerzésére, és a szülők az ifjú emberrel közösen döntik el, hogy az externátusi formát vagy a nappali képzést vállalják-e fel. Na de miniszter Úr! Ön beülne egy padba a HIV-fertőzöttel?!

Kárpátalján, tudomásom szerint, egyetlen egyetemen és főiskolán sincs externátusi képzés. Ilyen csak a nagyobb fővárosi egyetemeken van. Ez a tanulási forma valami olyan, hogy ülünk otthon a számítógép előtt, esténként megkapjuk a házi feladatot, majd az interneten visszaküldjük a tanárnak. A tudás értékelését, az érdemjegyet hasonló elektronikus változatban küldik meg. Számtalan európai országban és a tengerentúlon alkalmazzák ezt a módszert, sikerrel. De mi hol vagyunk még a Nyugat technikai szintjétől? Addig marad a régi rend: a sánta, a tolószékes, a csökkent látású – s lám a HIV-fertőzött is – , illetve a rokkant diáktársak együtt ülnek az egyetemi padban. Már ha akad, aki segít nekik eljutni a felső emeleti terembe...

Szóval merev rendelet szabályozza az orvosi igazolások kiadását, de a merevség mögött azért ki-kivillan valami rés is... Számomra az az érdekes, hogy egyetlen előírás vagy doktor sem vizsgálja meg – valószínűleg, mert nincs ilyen rubrika –, hogy beszédhibás, diszlexiás vagy netán hiperaktív-e a felvételiző. A pedagógiát választó szakirányoknál korábban felmerült egy ilyen kitétel, de valamiért a szaktárca elvetette. Netán sokan kiesnének a rostán...? Szóval lehet dadogós, raccsolós a jövő matektanára, nem kell tudni helyesen írni a bölcsésznek, a hiperaktívnak meg elég, ha csak az órapár felét üli végig?

Még azt is olvastam ugyanabban a kiadványban, hogy a szakminiszter mostanában, a felvételik idején, rosszul alszik. Hát csoda, ha ilyen ellentmondásos és torz rendeleteket szül a kollégáival...

Fedák Anita

Minden jog fenntartva © 2009 Kárpáti Igaz Szó