2009. július 25., szombat Országos közéleti lap V. évfolyam, 106. (779.) szám
CímlapHírekMagunkrólLinkekHirdetésArchívum • Élet-Jel 2009: 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 Főszerkesztő
MKP: nem korrekt a tolmácsolás

A Magyar Koalíció Pártja (MKP) szerint a szlovák külügyi, valamint a kulturális tárca vezetői pozsonyi sajtótájékoztatójukon nem tolmácsolták korrektül az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségügyi főbiztosának álláspontját a szlovákiai államnyelvtörvény módosítása ügyében. Bár az EBESZ-állásfoglalásban az áll, hogy az államnyelvtörvény módosítása törvényes célt követ, és általában összhangban van a nemzetközi normákkal, egész sor kételyt is megfogalmaz azzal kapcsolatban, hogy a végrehajtási utasítások összhangban vannak-e a nemzetközi dokumentumokkal és a Szlovák Köztársaság alkotmányával – olvasható az MKP nyilatkozatában, amely rámutat: az Európa Tanács már kétszer javasolta Szlovákiának, hogy tegyen lépéseket a kisebbségi és regionális nyelvek európai chartájának megvalósításáért, mindkét alkalommal sikertelenül. Ugyanakkor az MKP üdvözli az EBESZ azon véleményét, hogy meg kellene erősíteni a szlovákiai nemzeti kisebbségek nyelveinek használatáról szóló törvényt, és meg kellene szüntetni azt a jogi űrt, amely azáltal keletkezett, hogy Szlovákiában nincs törvény a nemzeti kisebbségekről.

Miroslav Lajcák és Marek Madaric azután tartott sajtótájékoztatót, hogy a szlovák szakértők Hágában találkoztak Knut Vollebaek EBESZ-főbiztossal, akinek átadták a nyelvtörvény-módosítás angol fordítását is. Utóbbi egyébként hármas egyeztetést szorgalmaz az ügyben. Az MKP vitatja a törvény céljának legitimitását, s nem zárja ki, hogy a jogszabály angol nyelvű változata szándékosan félrevezető. Továbbra is alkotmányellenesnek tartja a jogszabályt, és a többi ellenzéki erővel való egyeztetés után az alkotmánybírósághoz kíván fordulni.

A témához bekapcsolódó Duray Miklós szerint legalább három nyelvet illetne meg az államnyelv státusa Szlovákiában, mégpedig a szlovákot, a magyart és a ruszint. "A szlovákok, a magyarok és a ruszinok már ezer éve élnek itt együtt. Lényegében ezeket a nyelveket illetné meg az államnyelvi státus Szlovákiában" – nyilatkozta a Magyar Koalíció Pártjának stratégiai alelnöke abban az interjúban, amelyet a pozsonyi SITA hírügynökség közölt.

A hivatali érintkezés nyelve más dolog, ezért a köz- és államigazgatásban, valamint a kereskedelemben külön törvénnyel kellene szabályozni a nyelvhasználatot, hogy a kommunikáció zavartalan legyen – fejtette ki az alelnök. Duray szerint az államnyelv nem az általános kommunikáció nyelve. "Az államnyelv azoknak az embereknek a nyelve, akik az ország területén élnek" – hangsúlyozta az MKP alelnöke, aki szerint Szlovákiában nem jól értelmezik az államnyelv fogalmát.

"Szlovákiában először 1990-ben folyt vita az államnyelvről, illetve a hivatalos nyelvről. Nem tudták eldönteni, miként viszonyuljanak a témához, mert nem látták a különbséget a hivatalos nyelv és az államnyelv között. Nem értették a problémát. Arra jutottunk, hogy a hivatali érintkezés nyelvéről kell törvényt alkotni, s nem az államnyelvről. Csakhogy a szlovák szuverenitás körüli kapkodás következtében végül oda jutott az egész, hogy az alkotmányban kell rögzíteni a kizárólagos és egyetlen államnyelvet" – emlékezett vissza.

KISZó-összeállítás

Példaértékű szlovén gyakorlat

A szlovén egyesületi törvény az országban élő őshonos nemzetiségek nyelvhasználata szempontjából példaértékű megoldásokat tartalmaz – írja a Népújság című szlovéniai hetilap legfrissebb számában. Az őshonos nemzetiségek, vagyis a magyarok és az olaszok által lakott területeken a szlovén és a nemzetiségi nyelvet teljes mértékben egyenrangúan kezeli a törvény. Az egyesületek bejegyzésénél a tulajdonnevek nem fordítandók, így a szervezet bejegyezhető például csak szlovén nyelven vagy kizárólag a nemzetiség nyelvén, de teljesen elfogadható a két nyelven való elnevezés is. Az egyesületekről szóló törvény tervezetét a szlovén parlament nemzetiségi bizottsága is többször napirendre vette. A testület elnöke, Göncz László, aki a szlovéniai magyarok parlamenti képviselője, elégedett a törvény végleges szövegével, amelyet a szlovén alkotmánybíróság is jóváhagyott már.

 Göncz László igen fontosnak tartja azt a tényt is, hogy a szlovén belügyminisztérium és a kormány is "a nemzetiségek oldalára állt" az egyeztetések során. Mindez a képviselő szerint precedens értékű lehet az általános törvény, a nyelvhasználati törvény, továbbá a kisebbségeket érintő törvények megalkotása szempontjából.

Minden jog fenntartva © 2009 Kárpáti Igaz Szó