2009. július 23., csütörtök Országos közéleti lap V. évfolyam, 104-105. (777-778.) szám
CímlapHírekMagunkrólLinkekHirdetésArchívum • Élet-Jel 2009: 1 | 2 | 3 | 4 | 5 + (font csomag) Főszerkesztő
Veszélyes napsugarak

Lassan hazaérkeznek az első nyaralók, mások most indulnak a vízpartra. A kipihent, elégedett utazókat még legalább egy hónapig emlékezteti bőrük a mértéktelen napfürdőzésre. Mert hiába a különféle krém, csak igen keveseknek sikerül úgy lebarnulniuk, hogy előtte le ne égnének.

– Pedig rosszul teszi, aki visszaél az ibolyántúli sugarakkal. Mivel sütkérezés közben jól érzik magukat, sokan azt gondolják, a sugarak hasznosak. Felmelegítik testünket, hatásukra javul a kedélyállapotunk, elmúlik a depressziónk, szervezetünkben D-vitamin termelődik. De... A fehér bőrű emberek számára maximum húsz perc napfürdő ajánlatos. Amennyiben ennél tovább tartózkodunk a napon, több mint valószínű, hogy azt megsínyli bőrünk – figyelmeztet Ljubov Zsolugyeva, a megyei onkológiai gondozó főorvoshelyettese.

A legelterjedtebb gond a leégés. A bőr megpirosodik, viszket, felhólyagosodik, hámlani kezd. Amennyiben ezen tünetekhez szédülés, láz (az általános mérgezés jelei) is társul, napszúrásra gyanakodhatunk, más szóval, a szervezet mérgezést szenvedett.

A másik komoly veszély a napallergia. A fényhatást követő 1–5 napon belül az apró, tűszúrásnyi foltoktól a csalánkiütéseken át a felhólyagosodásig sokféle tünet előfordulhat, amelyeket az esetek többségében viszketés, égő érzés, esetleg fájdalom kísér. Ezek a nyári időszak folyamán többször kiújulhatnak, évekig visszatérhetnek. A napallergia másik legjellemzőbb ismertetőjele, hogy a fény hatására jelentkező tünetek nem csak a nyitott, hanem a ruhával fedett bőrfelületen is kialakulnak.

Általában a rövidebb hullámhosszúságú, nagyobb energiájú UVB sugárzást tartják felelősnek a napégésért, míg a nagyobb hullámhosszúságú UVA-t a barnulásért. A visszaverődő fény megsokszorozza a kapott sugárdózist. Vízfelszínről csaknem 100%-ban, homokról, sziklafalról 25%-ban verődik vissza a fény.

A doktornő elmondása szerint lehet, hogy a nyaralásra csupán egy-két új, apró szemölcs emlékeztet majd. Ám a mértéktelen sugáradag később feltétlenül hallat magáról. Mégpedig a bőr idő előtti öregedésével, petyhüdtségével, szárazságával, ráncosodásával. S a fénysugarak által beszerezhető kellemetlenségek listája ezzel korántsem ér véget: öregkori lentigo (festékes lencse nagyságú anyajegy), keratózis (bőrhámlás), melanóma (bőrrák) lehet az eredménye.

– Kárpátalján a bőrrák az egyik legelterjedtebb – a férfiaknál a harmadik, a nőknél a második leggyakoribb – rosszindulatú daganatfajta. Évente mindkét nem körében közel 160 új megbetegedést észlelünk. Ukrajnában 100 ezer lakosra számítva 33,9 eset jut, a Krímen pedig 43,9. Előfordulási aránya az onkológiai megbetegedések számának növekedésével arányosan nő. Leggyakoribb a déli régiókban, így Herszon, Odessza, Poltava, Zaporizzsja megyékben. A külföld viszonylatában Oroszország, Moldova, Bulgária, Kanada, Ausztrália déli része, valamint a balti országok a legérintettebbek. Legritkábban a közép-ázsiai és kaukázusi országokban regisztrálják.

Mivel megyénk lakosságának nagyobb hányada a mezőgazdaságból él, tehát sokat tartózkodik a szabad ég alatt, ebből egyenesen következik, hogy akadálytalanul bombázhatják őket a káros napsugarak. Leggyakrabban a test nyitott felületeit – így az arcot, a kezet, a nyakat – támadják meg. A leginkább veszélyeztetett korosztály a 40 év feletti. Az ő bőrük szárazabb és már nem képes olyan gyorsan regenerálódni, mint a fiataloké, s felülete jó táptalajául szolgál a rosszindulatú elváltozásoknak. De a kémiai rákkeltő anyagok, a szolárium mértéktelen igénybevétele, a radiáció, a hősugarak tartós hatása és a genetikai öröklődés is kiválthat bőrrákot. Ha a bőrfelületen gyanús elváltozást észlelünk, például tartós bőrpírt, viszkető, növekedő bőrtömörülést, azonnal forduljunk orvoshoz, soha ne próbálkozzunk öngyógyítással. Az idejében észrevett betegség ugyanis jó eredménnyel kezelhető – figyelmeztet Ljubov Zsolugyeva.

A legjobb védekezési módszer a fokozatosság és a mértékletesség. Ha huzamosabb ideig vagyunk a napon, igyekezzünk eltakarni bőrünk nyitott felületeit. Legyünk óvatosak a vízparton: ne menjünk a napra délelőtt 11 és délután 4 óra között, ne feküdjünk ki a partra még árnyékban sem, ne napozzunk csónakban, stégen, gumimatracon! A fényvédő krémek felkenését 2–2,5 óránként, valamint fürdőzés után célszerű megismételni, mivel ennyi idő alatt hatásukat vesztik.

Magyar Tímea

Az UV-sugárzás hatása a bőrre:

1. Barna szín alakul ki

- direkt pigmentáció – a már meglévő melanin megbarnulása (rövid idő alatt kialakuló szürkésbarna szín, mely könnyen kopik)

- indirekt pigmentáció – a melanocytákban 24–48 óra alatt új melanin képződik, a bőrben megnő a melanin mennyisége. A sejtmagokat sötét védőréteg fedi.

2. Megvastagodik a szaruréteg

3. Megnő az urokaninsav-termelés – az izzadságban lévő természetes fényvédő anyag, amely a 260–275 nm közötti sugarakat nyeli el.

A bőr fényöregedésének jelei:

- gyulladás kialakulását jelzi a bőr kivörösödése. Hatására a hajszálerek kitágulnak, fokozódik a tápláló, nedvesítő anyagok szállítása, nő a vérkeringés

- maradandó értágulatok alakulnak ki

- ráncok képződnek

- pigmentfoltok jelentkezhetnek

- kórosan vízhiányossá válik a bőr, és csökken a faggyútermelés, ezért a bőr törékennyé, rugalmatlanná válik

- gyengül a bőr immunrendszere

- csökken a sejtosztódás, lassul a bőr megújulása

- sejtdegenerálódás alakul ki, fokozódik a szabadgyökképződés – bőrrák alakulhat ki, ha megsérül a DNS-lánc

- a fokozott izzadás növeli a bőr érzékenységét, irritációt okoz – erózió lép fel

- megvastagodik a szaruréteg

- csökken a bőr rugalmasságát adó elasztin és feszességet adó kollagén mennyisége.

Minden jog fenntartva © 2009 Kárpáti Igaz Szó