2009. július 21., kedd Országos közéleti lap V. évfolyam, 103. (776.) szám
CímlapHírekMagunkrólLinkekHirdetésArchívum • Élet-Jel 2009: 1 | 2 | 3 | 4 | 5 + (font csomag) Főszerkesztő
Félidejéhez ért az aratás

A kedvező időjárásnak köszönhetően nagy lendülettel folyik megyénkben a korai érésű szemesek betakarítása. A mezőgazdasági főosztály tájékoztatója alapján eddig a vetésterület mintegy felét kitevő huszonkétezer hektárról vágták le a kalászosokat.

Az adatok szerint az idei termés mind mennyiségileg, mind minőségben kielégítő, a mutatók jobbak a múlt évinél. Akkor ugyanis a csapadékos időjárás jelentősen hátráltatta a munkát és a megdőlt táblákon nagy volt a szemveszteség és romlott a minőség is.

Ami a szemveszteséget illeti, az elavult betakarító gépek miatt most is jelentős. A szovjet érából öröklött kombájnok a termésnek akár a negyedét is elhullatják. Ahol új, korszerű gépeket tudnak csatasorba állítani, nincsenek ilyen problémák. A megyei mezőgazdasági főosztály sajtószolgálatától megtudjuk, van elegendő aratógép és a termény elszállítása is zökkenőmentes.

A 32,5 mázsás hektáronkénti átlag jó közepesnek mondható. Ennél valamivel jobbak az eredmények az Ungvári járás gazdaságaiban, ahol egy-egy hektárról 37 mázsát aratnak a gazdák. A megyei átlag körüli eredménnyel számolnak a Munkácsi járás gabonatermesztői, akik már végeztek az árpatáblákkal. Ugyanezt mondhatják el a Beregszászi és az Ilosvai járásban is, ahol szintén nincs panasz a termés minőségére.

Merőben más véleményen van Peleskey Júlia. A megyei farmerszövetség elnöke lapunk megkeresésére elmondta: elég gyenge termést takarítanak be a gazdák, de tavaly sem volt jobb a helyzet. Akkor a rengeteg csapadék okozott gondot, sok helyen még a kalászban kicsíráztak a szemek. Az idén az aratás zökkenőmentesebben zajlik. Kérdésünkre, hogy van-e valamilyen különbség a járási eredmények között, megjegyezte: nem a régiótól, hanem a gazdától, illetve a jó vetőmagtól, a megfelelő mennyiségű műtrágyától és a jó időben történő vegyszerezéstől függ, hogy milyen az átlag.

– Alacsony a termésátlag, a hektáronkénti negyven mázsa már ritkaságnak számít – mondja. – Nem sok eladnivaló lesz, mert kell a mag az őszi vetéshez.

Aki mégis az értékesítés mellett dönt, az általában megvárja az őszt és a telet. Akkor jóval nagyobb a felvásárlási ár, mint most, július végén. Most csak az "szabadul meg" a terméstől, aki nagyon megszorult. De 800 hrivnyánál többet nem kap a takarmánybúza tonnájáért. Egy igazi gazda ezer alatt nem adja. Egyébként kiszámítottuk, hogy az étkezési búza – amelyből Kárpátalján meglehetősen keveset termesztenek – önköltségi ára 1200 hrivnya, s akkor még hol van a haszon?

– A betakarítás idejére kapnak valamilyen kedvezményt például üzemanyag-vásárláskor?

– Nem, sem az őstermelők, sem a hivatalosan bejegyzett farmerek. Viszont egy érdekes folyamat indult el. Míg korábban arról szólt a fáma, hogy kevés a kombájn a megyében, a termőterület csökkenése következtében ugyanaz a géppark ma már nagynak számít. Ez különösen igaz a Nagyszőlősi járásra, az ottani gazdák más járásokba is hajlandók átmenni aratni, csak legyen mit.

B. Cs. – T. V.

Minden jog fenntartva © 2009 Kárpáti Igaz Szó